Psalms 83

Ének; Aszáf zsoltára.

(O cîntare. Un psalm al lui Asaf.) Dumnezeule, nu tăcea! Nu tăcea, şi nu Te odihni, Dumnezeule!

Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!

Căci iată că vrăjmaşii Tăi se frămîntă, şi ceice Te urăsc înalţă capul.

Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.

Fac planuri pline de vicleşug împotriva poporului Tău, şi se sfătuiesc împotriva celor ocrotiţi de Tine.

Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.

,,Veniţi``, zic ei, ,,să -i nimicim din mijlocul neamurilor, ca să nu se mai pomenească numele lui Israel!``

Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!

Se strîng toţi cu o inimă, fac un legămînt împotriva Ta:

Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:

corturile lui Edom şi Ismaeliţii, Moabul şi Hagareniţii,

Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;

Ghebal, Amon, Amalec, Filistenii cu locuitorii Tirului.

A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.

Asiria se uneşte şi ea cu ei, şi îşi împrumută braţul ei copiilor lui Lot. -(Oprire).

Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. Szela.

Fă-le ca lui Madian, ca lui Sisera, ca lui Iabin la pîrîul Chison,

Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!

cari au fost nimiciţi la En-Dor, şi au ajuns un gunoi pentru îngrăşarea pămîntului.

A kik elvesztek vala Endornál, *és* a föld szemetjévé lőnek.

Căpeteniile lor fă-le ca lui Oreb şi Zeeb, şi tuturor domnilor lor ca lui Zebah şi Ţalmuna!

Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,

Căci ei zic: ,,Să punem mîna pe locuinţele lui Dumnezeu!``

A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!

Dumnezeule, fă -i ca vîrtejul de praf, ca paiul luat de vînt,

Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, *és *a milyen a polyva a szél előtt;

Ca focul care arde pădurea, şi ca flacăra, care aprinde munţii!

Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.

Urmăreşte -i astfel cu furtuna Ta, şi bagă groaza în ei cu vijelia Ta!

Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!

Acopere-le faţa de ruşine, ca să caute Numele Tău, Doamne!

Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!

Să fie ruşinaţi şi îngroziţi pe vecie, să le roşească obrazul de ruşine şi să piară!

Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak, *Isten* az egész földön. * az egész földön. *

Ca să ştie că numai Tu, al cărui Nume este Domnul, Tu eşti Cel Prea Înalt pe tot pămîntul;