Psalms 3

Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor.

(Un psalm al lui David, făcut cu prilejul fugii lui dinaintea fiului său Absalom.) Doamne, ce mulţi sînt vrăjmaşii mei! Ce mulţime se scoală împotriva mea!

3:2

Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!

Cît de mulţi zic despre mine: ,,Nu mai este scăpare pentru el la Dumnezeu!`` -

3:3

Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, Szela.

Dar, Tu, Domane, Tu eşti scutul meu, Tu eşti slava mea, şi Tu îmi înalţi capul!

3:4

De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.

Eu strig cu glasul meu către Domnul, şi El îmi răspunde din muntele Lui cel sfînt.

3:5

Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. Szela.

Mă culc, adorm, şi mă deştept iarăş, căci Domnul este sprijinul meu.

3:6

Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.

Nu mă tem de zecile de mii de popoare, cari mă împresoară de toate părţile.

3:7

Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.

Scoală-Te, Doamne! Scapă-mă, Dumnezeule! Căci Tu baţi peste obraz pe toţi vrăjmaşii mei, şi zdrobeşti dinţii celor răi.

3:8

Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted. *legyen* a te népeden a te áldásod. Szela. * a te népeden a te áldásod. Szela. *

La Domnul este scăparea: binecuvîntarea Ta să fie peste poporul Tău.