Psalms 130

Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

(O cîntare a treptelor.) Din fundul adîncului, Te chem, Doamne!

Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

Doamne, ascultă-mi glasul! Să ia aminte urechile Tale la glasul cererilor mele!

Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

Dacă ai păstra, Doamne, aducerea aminte a nelegiuirilor, cine ar putea sta în picioare, Doamne?

Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

Dar la Tine este iertare, ca să fii temut.

Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

Eu nădăjduiesc în Domnul, sufletul meu nădăjduieşte, şi aştept făgăduinţa Lui.

*Várja* lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

Sufletul meu aşteaptă pe Domnul, mai mult decît aşteaptă străjerii dimineaţa, da, mai mult decît aşteaptă străjerii dimineaţa.

Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!

Israele, pune-ţi nădejdea în Domnul, căci la Domnul este îndurarea, şi la El este belşug de răscumpărare!

Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.

El va răscumpăra pe Israel din toate nelegiuirile lui.