Psalms 108

Ének. Dávid zsoltára.
(O cîntare. Un psalm al lui David.) Gata îmi este inima să cînte, Dumnezeule! Voi cînta, voi suna din instrumentele mele; aceasta este slava mea!
Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is *kész.*
Deşteptaţi-vă, alăută şi arfă! Mă voi trezi în zori de zi.
Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
Te voi lăuda printre popoare, Doamne, Te voi cînta printre neamuri.
Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!
Căci mare este bunătatea Ta şi se înalţă mai pe sus de ceruri, iar credincioşia Ta pînă la nori.
Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!
Înalţă-Te peste ceruri, Dumnezeule, şi fie slava Ta peste tot pămîntul!
Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!
Pentru ca prea iubiţii Tăi să fie izbăviţi, scapă-ne prin dreapta Ta, şi ascultă-ne!
Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!
Dumnezeu a vorbit în sfinţenia Lui: ,,Voi birui, voi împărţi Sihemul, voi măsura valea Sucot;
Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
al Meu este Galaadul, al Meu Manase; Efraim este întăritura capului Meu, şi Iuda, toiagul Meu de cîrmuire;
Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.
Moab este ligheanul în care Mă spăl; Îmi arunc încălţămintea asupra Edomului; strig de bucurie asupra ţării Filistenilor!``
Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
Cine mă va duce în cetatea întărită? Cine mă va duce la Edom?
Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?
Oare nu Tu, Dumnezeule, care ne-ai lepădat, şi care nu vrei să mai ieşi, Dumnezeule, cu oştirile noastre?
Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
Dă-ne ajutor în necaz, căci zădarnic este ajutorul omului.
Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség! * (Psalms 108:14) Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket. *
Cu Dumnezeu vom face mari isprăvi; El va zdrobi pe vrăjmaşii noştri.