Proverbs 9

Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván.
Înţelepciunea şi -a zidit casa, şi -a tăiat cei şapte stîlpi.
Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
Şi -a junghiat vitele, şi -a amestecat vinul, şi -a pus masa.
Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
Şi -a trimes slujnicele, şi strigă, de pe... vîrful înălţimilor cetăţii:
Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak *ezt* mondja:
,,Cine este prost, să vină încoace!`` Celor lipsiţi de pricepere le zice:
Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
,,Veniţi de mîncaţi din pînea mea, şi beţi din vinul pe care l-am amestecat!
Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
Lăsaţi prostia, şi veţi trăi, şi umblaţi pe calea priceperii!``
A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
Celce mustră pe un batjocoritor îşi trage dispreţ, şi celce caută să îndrepte pe cel rău se alege cu ocară.
Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
Nu mustra pe cel batjocoritor, ca să nu te urască; mustră pe cel înţelept, şi el te va iubi!
Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
Dă înţeleptului, şi se va face şi mai înţelept; învaţă pe cel neprihănit, şi va învăţa şi mai mult!
A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
Începutul înţelepciunii este frica de Domnul; şi ştiinţa sfinţilor, este priceperea.
Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.
Prin mine ţi se vor înmulţi zilele, şi ţi se vor mări anii vieţii tale.
Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.
Dacă eşti înţelept, pentru tine eşti înţelept; dacă eşti batjocoritor, tu singur vei suferi.
Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud.
Nebunia este o femeie gălăgioasă, proastă şi care nu ştie nimic.
És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
Ea şade totuş la uşa casei sale, pe un scaun, pe înălţimile cetăţii,
Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
ca să strige la trecătorii, cari merg pe calea cea dreaptă:
Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak *ezt* mondja:
,,Cine este prost, să vină aici!`` Iar celui fără minte îi zice:
A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges!
,,Apele furate sînt dulci, şi pînea luată pe ascuns este plăcută!``
És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai!
El nu ştie că acolo sînt morţii, şi că oaspeţii ei sînt în văile locuinţei morţilor.