Proverbs 23

Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.

Dacă stai la masă la unul din cei mari, ia seama ce ai dinainte:

És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.

pune-ţi un cuţit în gît, dacă eşti prea lacom.

Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.

Nu pofti mîncările lui alese, căci sînt o hrană înşelătoare.

Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; *ez ilyen testi* eszességedtől szünjél meg.

Nu te chinui ca să te îmbogăţeşti, nu-ţi pune priceperea în aceasta.

Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!

Abia ţi-ai aruncat ochii spre ea şi nu mai este; căci bogăţia îşi face aripi, şi, ca vulturul, îşi ia sborul spre ceruri.

Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;

Nu mînca pînea celui pismaş, şi nu pofti mîncările lui alese,

Mert mint a ki számítgatja *a falatot* magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.

căci el este ca unul care îşi face socotelile în suflet. ,,Mănîncă şi bea``, îţi va zice el; dar inima lui nu este cu tine.

A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.

Bucata pe care ai mîncat -o, o vei vărsa, şi cuvintele plăcute pe cari le vei spune, sînt perdute.

A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.

Nu vorbi la urechea celui nebun, căci el nesocoteşte cuvintele tale înţelepte.

Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;

Nu muta hotarul văduvei, şi nu intra în ogorul orfanilor,

Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!

căci răzbunătorul lor este puternic: El le va apăra pricina împotriva ta.

Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.

Deschide-ţi inima la învăţătură, şi urechile la cuvintele ştiinţei.

Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.

Nu cruţa copilul de mustrare, căci dacă -l vei lovi cu nuiaua, nu va muri.

Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.

Lovindu -l cu nuiaua, îi scoţi sufletul din locuinţa morţilor.

Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.

Fiule, dacă-ţi va fi inima înţeleaptă, inima mea se va bucura;

És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.

şi lăuntrul meu se va veseli, cînd buzele tale vor spune ce este bine.

Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében *légy* egész napon;

Să nu-ţi pizmuiască inima pe cei păcătoşi, ci să aibă totdeauna frică de Domnul;

Mert *ennek* bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.

căci este o răsplată, şi nu ţi se va tăia nădejdea.

Hallgass te, fiam, *engem,* hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.

Ascultă, fiule, şi fii înţelept; îndreaptă-ţi inima pe calea cea dreaptă.

Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.

Nu fi printre ceice beau vin, nici printre ceice se îmbuibează cu carne.

Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.

Căci beţivul şi cel ce se dedă la îmbuibare sărăcesc, şi aţipirea te face să porţi zdrenţe.

Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.

Asculă pe tatăl tău, care te -a născut, şi nu nesocoti pe mamă-ta, cînd a îmbătrînit.

Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.

Cumpără adevărul, şi nu -l vinde, înţelepciunea, învăţătura şi priceperea.

Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.

Tatăl celui neprihănit se veseleşte, şi cel ce dă naştere unui înţelept se bucură.

Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.

Să se bucure tatăl tău şi mama ta, să se veselească cea care te -a născut.

Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.

Fiule, dă-mi inima ta, şi să găsească plăcere ochii tăi în căile Mele.

Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.

Căci curva este o groapă adîncă, şi străina o fîntînă strîmtă.

És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.

Ea pîndeşte ca un hoţ, şi măreşte între oameni numărul celor stricaţi.

Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?

Ale cui sînt vaietele? Ale cui sînt oftările? Ale cui sînt neînţelegerile? Ale cui sînt plîngerile? Ale cui sînt rănirile fără pricină? Ai cui sînt ochii roşi?

A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.

Ale celor ce întîrzie la vin, şi se duc să golească paharul cu vin amestecat.

Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,

Nu te uita la vin cînd curge roş şi face mărgăritare în pahar; el alunecă uşor,

Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.

dar pe urmă ca un şarpe muşcă şi înţeapă ca un basilisc.

A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.

Ochii ţi se vor uita după femeile altora, şi inima îţi va vorbi prostii.

És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.

Vei fi ca un om culcat în mijlocul mării, ca un om culcat pe vîrful unui catarg.

Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.

,,M'a lovit... dar nu mă doare!... M'a bătut... dar nu simt nimic! Cînd... mă voi trezi? Mai vreau vin!``