Jeremiah 14

Az Úrnak szava, a mit Jeremiásnak szólott a szárazság felől:
Cuvîntul Domnului, spus lui Ieremia, cu prilejul secetei.
Gyászol Júda, és kapui roskadoznak; szomorkodnak a földön, és Jeruzsálem kiáltása felszáll.
,,Iuda jăleşte, cetăţile lui sînt pustiite, triste, posomorîte, şi strigătele Ierusalimului se înalţă.``
Fejedelmeik is kiküldik gyermekeiket vízért: elmennek a kútakig, nem találnak vizet; visszatérnek üres edényekkel; szégyenkeznek és pironkodnak, és befedik fejöket.
Cei mari trimet pe cei mici să aducă apă, dar cei mici, cînd se duc la fîntîni, nu găsesc apă, şi se întorc cu vasele goale: ruşinaţi şi roşiţi, îşi acopăr capul.
A föld miatt, a mely retteg, mert nem esett eső a földön, szégyenkeznek a szántóvetők, és befedik fejöket.
Pămîntul crapă, pentrucă nu cade ploaie în ţară, şi plugarii, înşelaţi în nădejdea lor, îşi acopăr capul.
Még a szarvas-üsző is megellik a mezőn, és ott hagyja *fiát,* mert nincsen fű.
Chiar şi cerboaica de pe cîmp naşte şi îşi părăseşte puii, pentrucă nu găseşte verdeaţă.
A vadszamarak pedig a sziklához állanak, levegő után kapkodnak, mint a tengeri szörnyek, szemeik eltikkadnak, mert nincs fű.
Măgarii sălbatici stau pe locuri înalte şi pleşuve, trăgînd aier ca nişte şerpi; li se topesc ochii, pentrucă nu este iarbă.``
Ha bűneink ellenünk tanúskodnak: cselekedjél Uram a te nevedért, mert temérdek a mi törvényszegésünk; vétkeztünk ellened!
,,Dacă nelegiuirile noastre mărturisesc împotriva noastră, lucrează, pentru Numele Tău, Doamne! Căci abaterile noastre sînt multe, am păcătuit împotriva Ta.
Izráel reménysége, megszabadítója a nyomorúság idején! Miért vagy e földön úgy, mint valami jövevény és mint valami utas, a ki éjjeli szállásra tér be?
Tu, care eşti nădejdea lui Israel, Mîntuitorul lui la vreme de nevoie: pentruce să fii ca un străin în ţară, ca un călător, care intră doar să petreacă noaptea în ea?
Miért vagy olyan, mint a megriasztott férfi; mint a vitéz, a ki nem tud segíteni? Hiszen te közöttünk vagy, Uram, és mi a te nevedről neveztetünk; ne hagyj el minket!
De ce să fii ca un om încremenit, ca un viteaz, care nu ne poate ajuta? Şi totuş, Tu eşti în mijlocul nostru, Doamne, şi Numele Tău este chemat peste noi. De aceea nu ne părăsi!``
Ezt mondja az Úr e népnek: Úgy szerettek ide-oda futkározni, lábaikat meg nem tartóztatták! Azért az Úr nem kedvelte őket. Most megemlékezik az ő bűnökről, és vétkeikért megfenyíti őket.
Iată ce spune Domnul despre poporul acesta: ,,Le place să alerge încoace şi încolo. Nu-şi cruţă picioarele; de aceea Domnul n'are plăcere de ei; acum îşi aduce aminte de nelegiuirile lor, şi le pedepseşte păcatele!``
És mondá nékem az Úr: Ne könyörögj e népért, az ő javára.
Şi Domnul mi -a zis: ,,Nu mijloci pentru poporul acesta!
Mikor bőjtölnek, én meg nem hallgatom kiáltozásukat, és ha égőáldozatot vagy ételáldozatot készítenek, nem lesznek kedvesek előttem; sőt fegyverrel, éhséggel és döghalállal irtom ki őket.
Căci, chiar dacă vor posti, tot nu le voi asculta rugăciunile, şi chiar dacă vor aduce arderi de tot şi jertfe de mîncare, nu le voi primi; ci vreau să -i nimicesc cu sabia, cu foametea şi cu ciuma.``
És mondék: Ah, Uram Isten! Hiszen a próféták mondják vala nékik: Fegyvert nem láttok, éhség sem lesz rajtatok, sőt állandó békességet adok néktek ezen a helyen.
,,Eu am răspuns: ,Ah! Doamne Dumnezeule! Iată că proorocii lor le zic: ,Nu veţi vedea sabie, şi nu veţi avea foamete; ci Domnul vă va da în locul acesta o pace trainică.`
És monda az Úr nékem: Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben; nem küldtem őket, nem parancsoltam nékik, nem is beszéltem velök; hazug látomást, varázslást, hiábavalóságot és szívbeli csalárdságot jövendölnek néktek.
Dar Domnul mi -a răspuns: ,Proorocii lor proorocesc minciuni în Numele Meu; Eu nu i-am trimes, nu le-am dat poruncă, şi nu le-am vorbit; ci ei vă proorocesc nişte vedenii mincinoase, proorociri deşerte, înşelătorii şi închipuiri scoase din inima lor.
Azért ezt mondja az Úr a próféták felől, a kik az én nevemben prófétálnak, holott én nem küldtem őket és mégis azt mondják: fegyver és éhség nem lesz e földön: Fegyver és éhség miatt vesznek el azok a próféták!
De aceea aşa vorbeşte Domnul despre proorocii cari măcar că nu i-am trimes Eu, proorocesc totuş în Numele Meu, şi zic: Nu va fi nici sabie, nici foamete în ţara aceasta.` -,Proorocii aceştia vor pieri ucişi de sabie şi de foamete!
A nép pedig, a melynek ők prófétálnak, ott hever majd Jeruzsálem utczáin az éhség és a fegyver miatt, és nem lesz, a ki eltemesse őket, őket és feleségeiket, fiaikat és leányaikat; így zúdítom rájok gonoszságukat!
Iar aceia, cărora le proorocesc ei, vor fi întinşi pe uliţele Ierusalimului, de foamete şi sabie; nu va avea cine să -i îngroape, nici pe ei, nici pe nevestele lor, nici pe fiii lor, nici pe fiicele lor; voi turna astfel răutatea lor asupra lor.``
Azért e szavakat mondjad nékik: Szemeim könyeket hullatnak éjjel és nappal, és nem szünnek meg; mert nagy rontással rontatott meg a szűz, az én népemnek leánya, igen fájdalmas vereséggel.
,,Spune-le lucrul acesta: ,Îmi varsă lacrămi ochii zi şi noapte, şi nu se opresc. Căci fecioara, fiica poporului meu este greu lovită cu o rană foarte usturătoare.
Ha kimegyek a mezőre, hát ímé fegyver által levágottak; ha bemegyek a városba, hát ímé éhség miatt elepedtek *vannak ott!* Bizony próféta is, pap is olyan földre költöznek, a melyet nem ismernek!
Dacă ies la cîmp, dau peste oameni străpunşi de sabie. Dacă intru în cetate, dau peste nişte fiinţe sleite de foamete; chiar şi proorocul şi preotul cutreieră ţara, fără să ştie unde merg.``
Egészen elvetetted-é Júdát, avagy a Siont útálja-é lelked? miért vertél úgy meg, hogy semmi orvosságunk se legyen? Békességet vártunk, de nincs semmi jó; és gyógyulásnak idejét, de ímé, *itt van* a rettegés!
,,Ai lepădat Tu de tot pe Iuda, şi a urît suflet Tău atît de mult Sionul? Pentru ce ne loveşti aşa, că nu mai este nici o vindecare pentru noi? Trăgeam nădejde de pace, şi nu vine nimic bun, aşteptam o vreme de vindecare, şi nu -i de cît groază!``
Ismerjük Uram a mi gonoszságainkat, atyáink bűnét; bizony vétkeztünk ellened!
,,Doamne, ne recunoaştem răutatea noastră, şi nelegiuirea părinţilor noştri; căci am păcătuit împotriva Ta.
Ne vesd meg a te nevedért; ne gyalázd meg a te dicsőségednek székét! Emlékezzél; ne rontsd meg a te velünk való szövetségedet!
Pentru Numele Tău, nu nesocoti, nu necinsti scaunul de domnie al slavei Tale! Nu uita, nu rupe legămîntul Tău cu noi!
Vannak-é a pogányok bálványai között, a kik esőt adhatnak? És ad-é záporokat az ég? Avagy nem te vagy-é a mi Urunk Istenünk, és nem benned kell-é bíznunk, hiszen te cselekedted mindezt!
Este oare printre idolii neamurilor vreunul care să aducă ploaie? Sau poate cerul să dea ploaie? Nu dai Tu ploaie, Doamne, Dumnezeul nostru? Noi nădăjduim în Tine, căci Tu ai făcut toate aceste lucruri!``