Psalms 52

Az éneklőmesternek; Dávid tanítása;

Til sangmesteren; en læresalme av David,

Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.

da edomitten Doeg kom og gav Saul til kjenne og sa til ham: David er kommet i Akimeleks hus.

Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!

Hvorfor roser du dig av ondskap, du veldige? Guds miskunnhet varer hele dagen.

Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!

På undergang tenker din tunge, lik en hvesset rakekniv, du som legger op listige råd!

Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.

Du elsker ondt istedenfor godt, løgn istedenfor å tale hvad rett er. Sela.

Szeretsz minden ártalmas beszédet, *és* az álnok nyelvet.

Du elsker hvert ord som volder ødeleggelse, du svikaktige tunge!

Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. Szela.

Gud skal da også bryte dig ned for evig tid; han skal gripe dig og rive dig ut av teltet og rykke dig op av de levendes land. Sela.

És látják *ezt* az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:

Og de rettferdige skal se det og frykte, og de skal le av ham og si:

Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt! * (Psalms 52:10) Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. * *így* cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos *vagy,* a te híveid előtt. * a te híveid előtt. *

Se, der er den mann som ikke holdt Gud for sitt sterke vern, men satte sin lit til sin store rikdom, satte sin styrke i sin ondskap. Men jeg er som et grønt oljetre i Guds hus, jeg setter min lit til Guds miskunnhet evindelig og alltid. Jeg vil prise dig evindelig, fordi du har gjort det, og jeg vil bie efter ditt navn, fordi det er godt, for dine frommes åsyn.