Psalms 47

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.
Til sangmesteren; av Korahs barn; en salme.
Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.
Klapp i hender, alle folk, juble for Gud med fryderop.
Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.
For Herren, den Høieste, er forferdelig, en stor konge over all jorden.
Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.
Han legger folkeslag under oss og folkeferd under våre føtter.
Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. Szela.
Han utvelger oss vår arvelodd, Jakobs, hans elskedes herlighet. Sela.
Felvonul Isten harsona- szónál, kürtzengés közt az Úr.
Gud fór op under jubelrop, Herren under basuners lyd.
Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!
Lovsyng Gud, lovsyng! Lovsyng vår konge, lovsyng!
Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.
For Gud er all jordens konge; syng en sang som gjør vis!
Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján. * (Psalms 47:10) Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen! *
Gud er konge over folkene, Gud har satt sig på sin hellige trone. Folkenes fyrster samler sig med Abrahams Guds folk; for jordens skjold hører Gud til, han er såre ophøiet.