Psalms 129

Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.

En sang ved festreisene. Meget har de trengt mig fra min ungdom av - så sie Israel -

Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.

meget har de trengt mig fra min ungdom av; men de har ikke fått overhånd over mig.

Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.

Min rygg har plogmenn pløid, de har gjort sine furer lange.

Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.

Herren er rettferdig, han har avhugget de ugudeliges rep.

Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.

De skal bli til skamme og vike tilbake alle de som hater Sion,

Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.

de skal bli som gress på takene, som er visnet før det blir rykket op:

A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.

Høstmannen fyller ikke sin hånd, ei heller den som binder kornbånd, sitt fang.

Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!

Og de som går forbi, sier ikke: Herrens velsignelse være over eder, vi velsigner eder i Herrens navn!