Psalms 112

Dicsérjétek az Urat. Boldog az ember, a ki féli az Urat, *és* az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.

Halleluja! Salig er den mann som frykter Herren, som har sin store lyst i hans bud.

Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.

Hans avkom skal være mektig på jorden; de opriktiges slekt skal velsignes.

Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.

Det er velstand og rikdom i hans hus, og hans rettferdighet står fast evindelig.

Az igazakra világosság fénylik a sötétben: *attól a ki* irgalmas, kegyelmes és igaz.

Det går op et lys i mørket for de opriktige, for den som er nådig og barmhjertig og rettferdig.

Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.

Lykkelig er den mann som forbarmer sig og låner ut; han hevder all sin sak i dommen.

Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz.

For han skal ikke rokkes evindelig; den rettferdige skal være i evig minne.

Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.

Han skal ikke frykte for nogen ond tidende; hans hjerte er fast, det setter sin lit til Herren.

Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz.

Hans hjerte er trygt; han frykter ikke, inntil han ser med lyst på sine fiender.

Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel.

Han har strødd ut, han har gitt de fattige; hans rettferdighet står fast evindelig, hans horn skal ophøies med ære.

Látja *ezt* a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.

Den ugudelige skal se det og harmes, han skal skjære tenner og optæres; de ugudeliges attrå blir til intet.