Luke 24

A hétnek első *napján* pedig kora reggel a sírhoz menének, vivén az elkészített fűszerszámokat, és némely *más asszonyok is* velök.

Men på den første dag i uken, tidlig i dagningen, kom de til graven, og hadde med sig de velluktende urter som de hadde tilberedt.

És a követ a sírról elhengerítve találák.

Men de fant stenen veltet fra graven,

És mikor bementek, nem találák az Úr Jézus testét.

og da de gikk inn i den, fant de ikke den Herre Jesu legeme.

És lőn, hogy mikor ők e felett megdöbbenének, ímé két férfiú álla melléjök fényes öltözetben:

Og det skjedde mens de stod rådville ved dette, se, da stod to menn hos dem i skinnende klædebon;

És mikor ők megrémülvén a földre hajták orczájokat, azok mondának nékik: Mit keresitek a holtak között az élőt?

og da de blev forferdet og bøide sitt ansikt mot jorden, sa de til dem: Hvorfor søker I den levende blandt de døde?

Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt,

Han er ikke her, han er opstanden; kom i hu hvorledes han talte til eder mens han ennu var i Galilea, da han sa

Mondván: Szükség az ember Fiának átadatni a bűnös emberek kezébe, és megfeszíttetni, és harmadnapon feltámadni.

at Menneskesønnen skulde overgis i syndige menneskers hender og korsfestes og opstå på den tredje dag!

Megemlékezének azért az ő szavairól.

Da kom de hans ord i hu.

És visszatérvén a sírtól, elmondák mindezeket a tizenegynek, és mind a többieknek.

Og de vendte tilbake fra graven, og fortalte alt dette til de elleve og til alle de andre.

Valának pedig Mária Magdaléna, és Johanna, és a Jakab *anyja* Mária, és egyéb asszonyok ő velök, a kik ezeket mondák az apostoloknak.

Det var Maria Magdalena og Johanna og Maria, Jakobs mor, og de andre kvinner med dem. De sa dette til apostlene,

De az ő szavuk csak üres beszédnek látszék azok előtt; és nem hivének nékik.

og deres ord syntes dem å være løs tale, og de trodde dem ikke.

Péter azonban felkelvén elfuta a sírhoz, és behajolván látá, hogy csak a lepedők vannak ott; és elméne, magában csodálkozván e dolgon.

Men Peter stod op og løp til graven, og da han bøide sig ned, så han bare liksvøpet; og han gikk hjem og undret sig over det som var skjedd.

És ímé azok közül ketten mennek vala ugyanazon a napon egy faluba, mely Jeruzsálemtől hatvan futamatnyira vala, melynek neve vala Emmaus.

Og se, to av dem gikk samme dag til en by som ligger seksti stadier fra Jerusalem, og som heter Emmaus,

És beszélgetének magok közt mindazokról, a mik történtek.

og de talte med hverandre om alt dette som hadde hendt.

És lőn, hogy a mint beszélgetének és egymástól kérdezősködének, maga Jézus hozzájok menvén, velök együtt megy vala az úton.

Og det skjedde mens de talte sammen og spurte hverandre, da kom Jesus selv nær til dem og vandret sammen med dem;

De az ő szemeik visszatartóztatának, hogy őt meg ne ismerjék.

men deres øine blev holdt igjen, så de ikke kjente ham.

Monda pedig nékik: Micsoda szavak ezek, a melyeket egymással váltotok jártotokban? és *miért* vagytok szomorú ábrázattal?

Han sa til dem: Hvad er dette for tale som I fører med hverandre på veien? Og de stod stille med sorgfullt åsyn.

Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás, monda néki: Csak te vagy-é jövevény Jeruzsálemben, és nem tudod minémű dolgok lettek abban e napokon?

Men en av dem, som hette Kleopas, tok til orde og sa til ham: Er du alene fremmed i Jerusalem og vet ikke det som er skjedd der i disse dager?

És monda nékik: Micsoda dolgok? Azok pedig mondának néki: A melyek *esének* a Názáretbeli Jézuson, ki próféta vala, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten előtt és az egész nép előtt:

Han sa til dem: Hvad da? Og de sa til ham: Det med Jesus fra Nasaret, som var en profet, mektig i gjerning og ord for Gud og alt folket,

És mimódon adák őt a főpapok és a mi főembereink halálos ítéletre, és megfeszíték őt.

og hvorledes våre yppersteprester og rådsherrer har overgitt ham til dødsdom og korsfestet ham.

Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, a ki meg fogja váltani az Izráelt. De mindezek mellett ma van harmadnapja, hogy ezek lettek.

Men vi håpet at han var den som skulde forløse Israel. Og dog - med alt dette er det idag den tredje dag siden dette skjedde.

Hanem valami közülünk való asszonyok is megdöbbentettek minket, kik jó reggel a sírnál valának;

Men så har og nogen av våre kvinner forferdet oss; de kom tidlig imorges til graven,

És mikor nem találták az ő testét, *haza* jöttek, mondván, hogy angyalok jelenését is látták, kik azt mondják, hogy ő él.

og da de ikke fant hans legeme, kom de og sa at de hadde sett et syn av engler, som sa at han lever;

És azok közül némelyek, kik velünk valának, elmenének a sírhoz, és úgy találák, a mint az asszonyok is mondták; őt pedig nem látták.

og nogen av dem som var med oss, gikk bort til graven og fant det så som kvinnene hadde sagt; men ham så de ikke.

És ő monda nékik: Óh balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhivésére, a miket a próféták szóltak!

Da sa han til dem: I dårer og senhjertede til å tro alt det profetene har talt!

Avagy nem ezeket kellett-é szenvedni a Krisztusnak, és úgy menni be az ő dicsőségébe?

Måtte ikke Messias lide dette og så gå inn til sin herlighet?

És elkezdvén Mózestől és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, a mik ő felőle megirattak.

Og han begynte fra Moses og fra alle profetene og utla for dem i alle skriftene det som er skrevet om ham.

Elközelítének pedig a faluhoz, a melybe mennek vala; és ő úgy tőn, mintha tovább menne.

Og de var nær ved byen som de gikk til, og han lot som han vilde gå videre.

De kényszeríték őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velök maradjon.

Da nødde de ham og sa: Bli hos oss; for det stunder til aften, og dagen heller! Og han gikk inn og blev hos dem.

És lőn, mikor leült velök, a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén, nékik adá.

Og det skjedde da han satt til bords med dem, da tok han brødet og velsignet det, og brøt det og gav dem;

És megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltünt előlük.

da blev deres øine åpnet, og de kjente ham; og han blev usynlig for dem.

És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-é a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az írásokat?

Og de sa til hverandre: Brente ikke vårt hjerte i oss da han talte til oss på veien og oplot skriftene for oss?

És felkelvén azon órában, visszatérének Jeruzsálembe, és egybegyűlve találák a tizenegyet és azokat, a kik velök valának.

Og de stod op i samme stund og vendte tilbake til Jerusalem, og de fant de elleve samlet, og dem som var med dem, og disse sa:

Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonynyal, és megjelent Simonnak!

Herren er sannelig opstanden, og er sett av Simon!

És ezek is elbeszélék, mi történt az úton, és miképen ismerték meg ők a kenyér megszegéséről.

Og de fortalte hvad som var skjedd på veien, og hvorledes han blev kjent av dem da han brøt brødet.

És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus ő közöttök, és monda nékik: Békesség néktek!

Mens de talte om dette, stod han selv midt iblandt dem og sa til dem: Fred være med eder!

Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak.

Men de blev forferdet og fulle av frykt, og trodde at de så en ånd.

És monda nékik: Miért háborodtatok meg, és miért támadnak szívetekben okoskodások?

Og han sa til dem: Hvorfor er I forferdet, og hvorfor opstiger tvilende tanker i eders hjerte?

Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, a mint látjátok, hogy nékem van!

Se mine hender og mine føtter, og se at det er mig selv! Kjenn på mig og se! En ånd har jo ikke kjøtt og ben, som I ser at jeg har.

És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait.

Og da han hadde sagt dette, viste han dem sine hender og sine føtter.

Mikor pedig még nem hívék az öröm miatt, és csodálkozának, monda nékik: Van-é itt valami enni valótok?

Men da de ennu ikke trodde for glede, og undret sig, sa han til dem: Har I her noget å ete?

Ők pedig adának néki egy darab sült halat, és valami lépesmézet,

Da gav de ham et stykke av en stekt fisk og noget av en honningkake,

Melyeket elvőn, és előttök evék.

og han tok det og åt for deres øine.

És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, a mik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem.

Og han sa til dem: Dette er mine ord som jeg talte til eder mens jeg ennu var hos eder, at alt det måtte opfylles som er skrevet i Mose lov og profetene og salmene om mig.

Akkor megnyilatkoztatá az ő elméjöket, hogy értsék az írásokat.

Da oplot han deres forstand, så de kunde forstå skriftene.

És monda nékik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon:

Og han sa til dem: Så står skrevet, at Messias skal lide og opstå fra de døde på den tredje dag,

És prédikáltatni az ő nevében a megtérésnek és a bűnök bocsánatának minden pogányok között, Jeruzsálemtől elkezdve.

og at i hans navn skal omvendelse og syndenes forlatelse forkynnes for alle folkeslag, fra Jerusalem av.

Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai.

I er vidner om dette.

És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel.

Og jeg sender over eder det som min Fader har lovt; men I skal bli i byen inntil I blir iklædd kraft fra det høie.

Kivivé pedig őket Bethániáig; és felemelvén az ő kezeit, megáldá őket.

Og han førte dem ut imot Betania, og han løftet op sine hender og velsignet dem;

És lőn, hogy míg áldá őket, tőlök elszakadván, felviteték a mennybe.

og det skjedde da han velsignet dem, at han skiltes fra dem og blev optatt til himmelen.

Ők pedig imádván őt, visszatérének nagy örömmel Jeruzsálembe;

Og de tilbad ham og vendte tilbake til Jerusalem med stor glede,

És mindenkor a templomban valának, dícsérvén és áldván az Istent. Ámen.

Og de var alltid i templet og lovet og priste Gud.