Luke 18

Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni;

Og han sa en lignelse til dem om at de alltid skulde bede og ikke bli trette.

Mondván: Volt egy bíró egy városban, a ki Istent nem félt és embert nem becsült.

Der var en dommer i en by, som ikke fryktet Gud og ikke undså sig for noget menneske.

Volt pedig abban a városban egy özvegyasszony, és elméne ahhoz, mondván: Állj bosszút értem az én ellenségemen.

Og det var en enke der i byen, og hun kom til ham og sa: Hjelp mig til å få rett over min motstander!

Az pedig nem akará egy ideig; de azután monda ő magában: Jól lehet Istent nem félek és embert nem becsülök;

Og lenge vilde han ikke; men til sist sa han ved sig selv: Om jeg enn ikke frykter Gud og ikke undser mig for noget menneske,

Mindazáltal mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom őt, hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem.

vil jeg dog hjelpe denne enke til å få rett fordi hun gjør mig uleilighet, så hun ikke til slutt skal komme og legge hånd på mig.

Monda pedig az Úr: Halljátok, mit mond e hamis bíró!

Og Herren sa: Hør hvad den urettferdige dommer sier!

Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik ő hozzá kiáltanak éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk?

Men skulde da ikke Gud hjelpe sine utvalgte til deres rett, dem som roper til ham dag og natt, og er han sen når det gjelder dem?

Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?

Jeg sier eder at han skal skynde sig å hjelpe dem til deres rett. Men når Menneskesønnen kommer, mon han da vil finne troen på jorden?

Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, hogy ők igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot is mondá:

Han sa også denne lignelse til nogen som stolte på sig selv at de var rettferdige, og foraktet de andre:

Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedő.

To menn gikk op til templet for å bede; den ene var en fariseer og den andre en tolder.

A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is.

Fariseeren stod for sig selv og bad således: Gud! jeg takker dig fordi jeg ikke er som andre mennesker: røvere, urettferdige, horkarler, eller og som denne tolder.

Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek.

Jeg faster to ganger om uken, jeg gir tiende av all min inntekt.

A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!

Og tolderen stod langt borte og vilde ikke engang løfte sine øine mot himmelen, men slo sig for sitt bryst og sa: Gud! vær mig synder nådig!

Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.

Jeg sier eder: Denne gikk rettferdiggjort ned til sitt hus fremfor den andre; for hver den sig selv ophøier, skal fornedres, og den sig selv fornedrer, skal ophøies.

Vivének pedig hozzá kis gyermekeket is, hogy illesse azokat; mikor pedig a tanítványok ezt látták, megdorgálák azokat.

De bar også sine små barn til ham, forat han skulde røre ved dem; men da disiplene så det, truet de dem.

De Jézus magához híván őket, monda: Engedjétek, hogy a kis gyermekek én hozzám jőjjenek, és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa.

Men Jesus kalte dem til sig og sa: La de små barn komme til mig, og hindre dem ikke! for Guds rike hører sådanne til.

Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen nem megy be abba.

Sannelig sier jeg eder: Den som ikke tar imot Guds rike som et lite barn, han skal ingenlunde komme inn i det.

És megkérdé őt egy főember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem?

Og en rådsherre spurte ham: Gode mester! hvad skal jeg gjøre for å arve evig liv?

Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten.

Jesus sa til ham: Hvorfor kaller du mig god? Ingen er god uten én, det er Gud.

A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat.

Budene kjenner du: Du skal ikke drive hor, du skal ikke slå ihjel, du skal ikke stjele, du skal ikke si falskt vidnesbyrd, hedre din far og din mor.

Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam.

Men han sa: Alt dette har jeg holdt fra min ungdom av.

Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem.

Da Jesus hørte det, sa han til ham: Ett fattes dig ennu: selg alt det du har, og del det ut til fattige, så skal du få en skatt i himmelen; kom så og følg mig!

Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék; mert igen gazdag vala.

Men da han hørte det, blev han meget bedrøvet; for han var meget rik.

És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van!

Og da Jesus så det, sa han: Hvor vanskelig det er for de rike å komme inn i Guds rike!

Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.

For det er lettere for en kamel å gå gjennem et nåleøie enn for en rik å gå inn i Guds rike.

A kik pedig ezt hallották, mondának: Ki idvezülhet tehát?

Da sa de som hørte det: Hvem kan da bli frelst?

Ő pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.

Men han sa: Det som er umulig for mennesker, er mulig for Gud.

És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk, és követtünk téged!

Og Peter sa: Se, vi har forlatt alt vårt og fulgt dig.

Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért,

Da sa han til dem: Sannelig sier jeg eder: Det er ingen som har forlatt hus eller hustru eller brødre eller foreldre eller barn for Guds rikes skyld

A ki sokszorta többet ne kapna ebben az időben, a jövendő világon pedig örök életet.

uten at han skal få mangefold igjen her i tiden, og i den kommende verden evig liv.

És maga mellé vévén a tizenkettőt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a próféták megírtak.

Men han tok de tolv til sig og sa til dem: Se, vi går op til Jerusalem, og alt det som er skrevet av profetene om Menneskesønnen, skal fullbyrdes.

Mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik, és meggyaláztatik, és megköpdöstetik;

For han skal overgis til hedningene og bli spottet og hånet og spyttet på,

És megostorozván, megölik őt; és harmadnapon feltámad.

og de skal hudstryke ham og slå ham ihjel, og på den tredje dag skal han opstå.

Ők pedig ezekből semmit nem értének; és a beszéd ő előlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat.

Og de forstod ikke noget av dette, og dette ord var skjult for dem, og de skjønte ikke det han sa.

Lőn pedig, mikor Jerikhóhoz közeledett, egy vak ül vala az út mellett koldulván.

Og det skjedde da han kom nær til Jeriko, at en blind mann satt ved veien og tigget.

És mikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódék, mi dolog az?

Da han hørte folk gå forbi, spurte han hvad dette var.

Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra.

De fortalte ham da at Jesus fra Nasaret gikk forbi.

És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!

Og han ropte: Jesus, du Davids sønn! miskunn dig over mig!

A kik pedig elől mentek, dorgálák őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!

Og de som gikk foran, truet ham at han skulde tie. Men han ropte enda meget mere: Du Davids sønn! miskunn dig over mig!

És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdé őt,

Da stod Jesus stille, og bød at han skulde føres til ham; og da han kom frem, spurte han ham:

Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjőjjön.

Hvad vil du jeg skal gjøre for dig? Han sa: Herre! at jeg må bli seende!

És Jézus monda néki: Láss, a te hited téged megtartott.

Og Jesus sa til ham: Bli seende! din tro har frelst dig.

És azonnal megjöve annak szeme világa, és követé őt, dicsőítvén az Istent az egész sokaság pedig *ezt* látván, dicsőséget ada az Istennek.

Og straks fikk han sitt syn igjen, og fulgte ham og lovet Gud; og alt folket som så det, priste Gud.