John 10

Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló.

Sannelig, sannelig sier jeg eder: Den som ikke går inn i fårestien gjennem døren, men stiger over annensteds, han er en tyv og en røver;

A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az.

men den som går inn gjennem døren, han er fårenes hyrde.

Ennek az ajtónálló *ajtót* nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti őket.

For ham lukker dørvokteren op, og fårene hører hans røst, og han kaller sine får ved navn og fører dem ut.

És mikor kiereszti az ő juhait, előttök megy; és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.

Når han har fått alle sine får ut, går han foran dem, og fårene følger ham, fordi de kjenner hans røst;

Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.

men en fremmed følger de ikke, de flyr fra ham, fordi de ikke kjenner de fremmedes røst.

Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, a mit szól vala nékik.

Denne lignelse sa Jesus til dem; men de skjønte ikke hvad det var han talte til dem.

Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.

Jesus sa da atter til dem: Sannelig, sannelig sier jeg eder: Jeg er døren til fårene.

Mindazok, a kik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok.

Alle de som er kommet før mig, er tyver og røvere; men fårene har ikke hørt dem.

Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál.

Jeg er døren; den som går inn gjennem mig, han blir frelst, og han skal gå inn og gå ut og finne føde.

A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.

Tyven kommer bare for å stjele og myrde og ødelegge; jeg er kommet forat de skal ha liv og ha overflod.

Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.

Jeg er den gode hyrde; den gode hyrde setter sitt liv til for fårene.

A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat.

Men den som er leiesvenn og ikke hyrde, den som ikke eier fårene, han ser ulven komme, og forlater fårene og flyr, og ulven røver dem og jager dem fra hverandre;

A béres pedig *azért* fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra.

for han er en leiesvenn, og fårene ligger ham ikke på hjerte.

Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem *is* ismernek az enyéim,

Jeg er den gode hyrde, og jeg kjenner mine og kjennes av mine,

A miként ismer engem az Atya, és én *is* ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért.

likesom Faderen kjenner mig, og jeg kjenner Faderen; og jeg setter mitt liv til for fårene.

Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol *és* egy pásztor.

Jeg har også andre får, som ikke hører til denne sti; også dem skal jeg føre frem, og de skal høre min røst, og det skal bli én hjord, én hyrde.

Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.

Derfor elsker Faderen mig, fordi jeg setter mitt liv til for å ta det igjen.

Senki sem veszi azt el én tőlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.

Ingen tar det fra mig, men jeg setter det til av mig selv. Jeg har makt til å sette det til, og jeg har makt til å ta det igjen; dette bud fikk jeg av min Fader.

Újra hasonlás lőn a zsidók között e beszédek miatt.

Det blev atter splid iblandt jødene på grunn av disse ord,

És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá?

og mange av dem sa: Han er besatt og gal; hvorfor hører I på ham?

Mások mondának: Ezek nem ördöngősnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit?

Andre sa: Dette er ikke besatt manns tale; kan vel en ond ånd åpne blindes øine?

Lőn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala;

Men det var tempelvielsens fest i Jerusalem. Det var vinter,

És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.

og Jesus gikk omkring i templet i Salomos buegang.

Körülvevék azért őt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván!

Jødene flokket sig da om ham og sa til ham: Hvor lenge vil du holde oss i uvisshet? Er du Messias, da si oss det rent ut!

Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.

Jesus svarte dem: Jeg har sagt eder det, og I tror det ikke; de gjerninger jeg gjør i min Faders navn, de vidner om mig;

De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek:

men I tror ikke, fordi I ikke er av mine får.

Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem:

Mine får hører min røst, og jeg kjenner dem, og de følger mig,

És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.

og jeg gir dem evig liv, og de skal aldri i evighet fortapes, og ingen skal rive dem ut av min hånd.

Az én Atyám, a ki *azokat* adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki *azokat* az én Atyámnak kezéből.

Min Fader, som har gitt mig dem, er større enn alle, og ingen kan rive dem ut av min Faders hånd;

Én és az Atya egy vagyunk.

jeg og Faderen, vi er ett.

Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt.

Jødene tok da atter op stener for å stene ham.

Felele nékik Jézus: Sok jó dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dologért köveztek meg engem?

Jesus svarte dem: Mange gode gjerninger har jeg vist eder fra min Fader; hvilken av dem er det I stener mig for?

Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.

Jødene svarte ham: For nogen god gjerning stener vi dig ikke, men for gudsbespottelse, og fordi du som er et menneske, gjør dig selv til Gud.

Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?

Jesus svarte dem: Står det ikke skrevet i eders lov: Jeg har sagt: I er guder?

Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),

Når da loven kaller dem guder som Guds ord utgikk til - og Skriften kan ikke gjøres ugyldig -

Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!

sier da I til ham som Faderen har helliget og sendt til verden: Du spotter Gud, fordi jeg sa: Jeg er Guds Sønn?

Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;

Gjør jeg ikke min Faders gjerninger, da tro mig ikke;

Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok.

men gjør jeg dem, da tro gjerningene, om I ikke tror mig, forat I kan skjønne og forstå at Faderen er i mig og jeg i ham!

Ismét meg akarák azért őt fogni; de kiméne az ő kezökből.

De søkte da atter å gripe ham, men han slapp ut av deres hånd.

És újra elméne túl a Jordánon, arra a helyre, a hol János először keresztelt vala; és ott marada.

Og han drog atter bort til hin side av Jordan, til det sted hvor Johannes først døpte og han blev der.

És sokan menének ő hozzá és mondják vala, hogy: János nem tett ugyan semmi csodát; de mindaz, a mit János e felől mondott, igaz vala.

Og mange kom til ham, og de sa: Johannes gjorde vel ikke noget tegn, men alt det som Johannes sa om denne, var sant.

És sokan hivének ott ő benne.

Og mange trodde på ham der.