Job 38

Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:

Og Herren svarte Job ut av et stormvær og sa:

Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

Hvem er han som formørker mitt råd med ord uten forstand?

Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

Nuvel, omgjord dine lender som en mann! Så vil jeg spørre dig, og du skal lære mig.

Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

Hvor var du da jeg grunnfestet jorden? Si frem hvis du vet det!

Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?

Hvem fastsatte vel dens mål? Vet du det? Eller hvem spente målesnor ut over den?

Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

Hvor blev dens støtter rammet ned, eller hvem la dens hjørnesten,

Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

mens alle morgenstjerner jublet, og alle Guds sønner ropte av fryd?

És *kicsoda* zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;

Og hvem lukket for havet med dører, da det brøt frem og gikk ut av mors liv,

Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

da jeg gjorde skyer til dets klædebon og skodde til dets svøp

Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

og merket av en grense for det og satte bom og dører

És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

og sa: Hit skal du komme og ikke lenger, her skal dine stolte bølger legge sig?

Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

Har du i dine dager befalt morgenen å bryte frem, har du vist morgenrøden dens sted,

Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

forat den skulde gripe fatt i jordens ender, og de ugudelige rystes bort fra den?

Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.

Jorden tar da form likesom ler under seglet, og tingene treder frem som et klædebon,

Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

og de ugudelige unddras sitt lys, og den løftede arm knuses.

Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

Er du kommet til havets kilder, og har du vandret på dypets bunn?

Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

Har dødens porter vist sig for dig, og har du sett dødsskyggens porter?

Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

Har du sett ut over jordens vidder? Si frem dersom du kjenner alt dette!

Melyik út *visz* oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

Hvor er veien dit hvor lyset bor? Og mørket - hvor er dets sted,

Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

så du kunde hente det frem til dets område, så du kjente stiene til dets hus?

Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

Du vet det vel; dengang blev du jo født, og dine dagers tall er stort.

Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?

Er du kommet til forrådskammerne for sneen, og har du sett forrådshusene for haglet,

A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

som jeg har opspart til trengselens tid, til kampens og krigens dag?

Melyik út *visz oda,* a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

Hvad vei følger lyset når det deler sig, og østenvinden når den spreder sig over jorden?

Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?

Hvem har åpnet renner for regnskyllet og vei for lynstrålen

Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

for å la det regne over et øde land, over en ørken hvor intet menneske bor,

Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

for å mette ørk og øde og få gressbunnen til å gro?

Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

Har regnet nogen far? Eller hvem har avlet duggens dråper?

Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

Av hvis liv er vel isen gått frem, og himmelens rim - hvem fødte det?

*Miként* rejtőznek el a vizek mintegy kő *alá,* és *mint* zárul be a mély vizek színe?

Vannet blir hårdt som sten, og havets overflate stivner.

Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

Kan du knytte Syvstjernens bånd, eller kan du løse Orions lenker?

A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

Kan du føre Dyrekretsens stjernebilleder frem i rette tid, og Bjørnen med dens unger - kan du styre deres gang?

Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

Kjenner du himmelens lover? Fastsetter du dens herredømme over jorden?

Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?

Kan din røst nå op til skyen, så en flom av vann dekker dig?

Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

Kan du sende ut lynene, så de farer avsted, så de sier til dig: Se, her er vi?

Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

Hvem har lagt visdom i de mørke skyer, eller hvem har lagt forstand i luftsynet?

Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;

Hvem teller skyene med visdom, og himmelens vannsekker - hvem heller vannet ut av dem,

Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?

når støvet flyter sammen til en fast masse, og jordklumpene henger fast ved hverandre?