Psalms 77

Az éneklőmesternek, Jedutunnak; Aszáfé, zsoltár.

Ki te tino kaiwhakatangi, ki a Ierutunu. He himene na Ahapa. Ki te Atua toku reo, e karanga nei ahau, ki te Atua toku reo, a tera e tahuri mai tona taringa ki ahau.

Szavamat Istenhez *emelem* és kiáltok; szavamat Istenhez *emelem,* hogy figyelmezzen reám.

I rapu ahau ki te Ariki i te ra o toku pouri: maro tonu toku ringa i te po, kihai ano i pepeke; kihai toku wairua i pai kia whakamarietia.

Nyomorúságom idején az Urat keresem; kezem feltartom éjjel szünetlenül; lelkem nem akar vigasztalást bevenni.

E mahara ana ahau ki te Atua, a e pouri ana: kei te whakaaroaro, a ngaro iho toku wairua. (Hera.

Istenről emlékezem és sóhajtok; róla gondolkodom, de elepedt az én lelkem. Szela.

E puritia ana e koe oku kanohi kia mataara tonu; he pouri ahau, te ahei te korero.

Szemeimet ébren tartod; hánykolódom, de nem szólhatok.

Ka hoki oku whakaaro ki nga ra onamata, ki nga tau o tua iho.

Elmélkedem a régi napokról, a hajdankor éveiről.

E whakamahara ana ahau ki taku waiata i te po, e korerorero ana ki toku ngakau e rapurapu ana toku wairua.

Megemlékezem éjjel az én énekeimről; szívemben elgondolkodom és azt kutatja lelkem:

Tera ranei te Ariki e panga tonu ake ake? A heoi ano ranei ana manakohanga mai?

Avagy mindörökké elvet-é az Úr? és nem lesz-é többé jóakaró?

Kua kahore ranei tana mahi tohu mo ake tonu atu? Kua whati ranei tana kupu a ake ake?

Avagy végképen elfogyott-é az ő kegyelme? vagy megszűnik-é igérete nemzedékről nemzedékre?

Kua wareware ranei te Atua ki te atawhai? Kua riri ranei ia, a tutakina atu ana e ia tona aroha? (Hera.

Avagy elfelejtkezett-é könyörülni Isten? avagy elzárta-é haragjában az ő irgalmát? Szela.

Na ka mea ahau, Ko toku ngoikore tenei: otira ka mahara ahau ki nga tau o te ringa matau o te Runga Rawa.

És mondám: Ez az én betegségem, hogy a Fölségesnek jobbja megváltozott.

Ka mahara ahau ki nga mahi a Ihowa; ae ra, ka mahara ahau ki au mea whakamiharo o tua iho.

Megemlékezem az Úrnak cselekedeteiről, sőt megemlékezem hajdani csodáidról;

Ka whakaaro hoki ahau ki au meatanga katoa, ka purakau ki au mahi.

És elmélkedem minden cselekedetedről, és tetteidről gondolkozom.

E te Atua, kei te wahi tapu tou ara: ko wai te atua nui hei rite ki te Atua?

Oh Isten, a te utad szentséges; kicsoda olyan nagy Isten, mint az Isten?

Ko koe te Atua e mahi nei i nga mea whakamiharo: kua whakapuakina e koe tou kaha i waenganui o nga iwi.

Te vagy az Isten, a ki csodát mívelsz; megmutattad a népek között a te hatalmadat.

Hokona ana e tou ringa tau iwi, nga tama a Hakopa raua ko Hohepa. (Hera.

Megváltottad népedet karoddal a Jákób és a József fiait. Szela.

I kite nga wai i a koe, e te Atua i kite nga wai i a koe, mataku ana: i oho ano nga rire.

Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak téged a vizek és megfélemlének; a mélységek is megrázkódának.

Ringihia ana he wai e nga kapua, puaki ana te haruru o nga rangi: rererere ana au pere.

A felhők vizet ömlesztének; megzendülének a fellegek, és a te nyílaid széllyel futkostanak.

I roto i te awhiowhio te haruru o tau whatitiri: marama noa te ao i nga uira; wiri ana te whenua, oioi ana.

Mennydörgésed zúgott a forgószélben; villámlásaid megvilágosították a mindenséget; megrázkódott és megindult a föld.

I te moana tou ara, i nga wai nui tou huarahi, e kore ano e kitea ou takahanga.

Utad a tengeren volt és ösvényed a nagy vizeken; és nyomaid nem látszottak meg. * (Psalms 77:21) Vezetted mint nyájat, a te népedet, Mózesnek és Áronnak kezével. *

He mea arahi e koe tau iwi ano he kahui, ara e te ringa o Mohi raua ko Arona.