Lamentations 3

Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.

Ko ahau te tangata kua kite i te pouri, he mea na te rakau o tona riri.

Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.

I arahina e ia, i meinga kia haere i te pouri, kahore i te marama.

Bizony ellenem fordult, *ellenem* fordítja kezét minden nap.

He pono kua tahuri mai ia ki ahau, kua anga mai tona ringa ki ahau, a pau noa te ra.

Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.

Kua meinga nei e ia oku kikokiko me toku kiri kia rite ki o te koroheke, mangungu kau i a ia oku wheua.

*Erősséget* épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.

Kua hanga e ia he patu moku; karapotia ana ahau ki te wai kawa, ki te raruraru.

Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.

Kua meinga ahau e ia kia noho ki nga wahi pouri, kia pera me te hunga kua mate noa ake.

Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.

Kua oti ahau te taiepa mai e ia, te puta atu ahau; kua meinga e ia toku mekameka kia taimaha.

Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.

Ae ra, i ahau e karanga ana, e hamama ana kia awhinatia, ka araia mai e ia taku inoi.

Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.

Kua oti ano oku ara te taiepa mai e ia ki te kohatu tarai, whakakopikopikoa ake e ia oku ara.

Ólálkodó medve ő nékem *és* lesben álló oroszlán.

Ko tona rite ki ahau kei te pea e whanga ana, kei te raiona i nga wahi ngaro.

Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!

Whakangaua ketia ana e ia oku ara, haehaea putia iho ahau; meinga ana ahau e ia kia noho kau noa iho.

Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!

Kua whakapikoa e ia tana kopere, a whakaturia ake ahau e ia hei koperenga pere.

Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.

Kua meinga e ia nga pere o tana papa pere kia ngoto ki oku whatumanawa.

Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.

Kua waiho ahau hei katanga ma toku iwi katoa; hei waiata ma ratou a pau noa te ra.

Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.

Kua whakakiia ahau e ia ki nga mea kawa, whakainumia rawatia ana ahau e ia ki te taru kawa.

És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.

Kua whatiwhatiia ano hoki e ia oku niho ki te kirikiri, hipokina ana ahau e ia ki te pungarehu.

És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.

Kua nekehia atu e koe toku wairua kei tata ki te rangimarie; i wareware ahau ki te pai.

És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.

Ki tonu ake ahau, kua pirau toku kaha, kahore he tumanakohanga maku ki a Ihowa.

Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!

Mahara ki toku ngakau mamae, ki toku pouri, ki te taru kawa, ki te wai kawa.

Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.

Maharahara tonu toku wairua ki a ratou, piko tonu iho i roto i ahau.

Ezt veszem szívemre, azért bízom.

E whakahokia ake ana tenei e ahau ki toku ngakau, koia i tumanako ai ahau.

Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!

He mahi tohu na Ihowa te poto ai tatou, he kore no ana mahi aroha e mutu.

Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!

E hou tonu ana ratou i tenei ata, i tenei ata; he nui tou pono.

Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.

Ko Ihowa te wahi moku, e ai ta toku wairua; no reira ka tumanako ahau ki a ia.

Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.

He pai a Ihowa ki te hunga e tumanako ana ki a ia, ki te wairua e rapu ana i a ia.

Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.

He pai ano kia tumanako te tangata, kia tatari marie hoki ki ta Ihowa whakaora.

Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.

He pai ano mo te tangata kia amohia e ia te ioka i tona tamarikitanga.

Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.

Me noho ia, tona kotahi, me whakarongo puku hoki, no te mea nana i uta ki a ia.

Porba teszi száját, *mondván:* Talán van *még* reménység?

Me tuku e ia tona mangai ki te puehu; mehemea pea tera he tumanakohanga.

Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.

Me hoatu e ia tona paparinga ki te tangata e papaki ana i a ia: kia ki tonu ia i te tawai.

Mert nem zár ki örökre az Úr.

E kore hoki e mau tonu ta Ihowa panga:

Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.

Ahakoa whakapouri ia, ka aroha ano ia, ka rite ki te nui o tana mahi tohu.

Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.

Kahore hoki ona ngakau whiu, whakapouri ranei, i nga tama a te tangata.

Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;

Ko te kuru i nga herehere katoa o te whenua ki raro i ona waewae;

Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;

Ko te whakapeau ke i te tika o te tangata ina whakawakia i te aroaro o te Runga Rawa;

Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.

Ko te whakariro ke i ta te tangata ina totohe, e kore tena e whakapaingia e te Ariki.

Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?

Ko wai tenei hei ki mai, a ka oti, i te mea kihai i whakahaua e te Ariki?

A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.

He teka ianei e puta mai ana te kino me te pai i roto i te mangai o te Runga Rawa?

Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért *bűnhődik.*

He aha te tangata ora i amuamu ai, te tangata ina whiua mo ona hara?

Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.

E rapu tatou, e kimi i o tatou ara, a ka tahuri ano ki a Ihowa.

Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.

Kia ara atu o tatou ngakau me o tatou ringa ki te Atua i te rangi.

Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.

I he matou, i whakakeke; kihai ano koe i muru i to matou he.

Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.

Kua hipokina nei e koe ki te riri, tukinotia ana matou e koe: tukitukia ana e koe, kihai ano i tohungia e koe.

Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.

Hipokina ana e koe he kapua ki a koe, kei puta atu ta matou inoi.

Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.

Kua meinga matou e koe hei paru tahinga, hei mea akiri i waenga i nga iwi.

Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.

Kua hamama mai nga mangai o o matou hoariri katoa ki a matou.

Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.

Ko te wehi, ko te rua, kua tae mai kei a matou, te whakamoti me te wawahi.

Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.

Kei te tarere nei nga awa wai i toku kanohi, mo te wawahanga o te tamahine a toku iwi.

Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,

Maturuturu ana te wai i toku kanohi, kahore hoki e mutu, te ai he pariratanga,

Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.

Kia titiro mai ra ano a Ihowa, kia kite mai ra ano ia i runga i te rangi.

Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.

E meatia iho ana toku ngakau e toku kanohi, mo nga tamahine katoa o toku pa.

Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.

Kua whaia kinotia ahau ano he manu e ratou, e te hunga e hoariri ana ki ahau, kahore he take.

Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.

Ngaro iho i a ratou toku ara i roto i te poka, kua maka e ratou he kohatu ki runga ki ahau.

Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!

I rere nga wai i runga i toku mahunga: i mea ahau, kua motuhia ketia ahau.

Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.

I karanga ahau ki tou ingoa, e Ihowa, i roto i te poka i raro rawa.

Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.

I rongo koe ki toku reo; kaua e huna tou taringa ki te tanga o toku manawa, ki taku karanga.

Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!

I whakatata mai koe i te ra i karanga ai ahau ki a koe; i ki mai koe, Kaua e wehi.

Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.

Kua tohea e koe, e te Ariki, nga tohe a toku wairua; kua hokona e koe toku ora.

Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.

Kua kite koe, e Ihowa, i te he i mahia ki ahau: mau e whakarite taku whakawa.

Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.

Kua kite koe i to ratou mauahara katoa, i o ratou whakaaro katoa moku.

Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;

Kua rongo koe ki ta ratou tawai, e Ihowa, ki o ratou whakaaro katoa moku;

Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.

Ki nga ngutu o te hunga i whakatika mai ki ahau, ki ta ratou tikanga moku, a pau noa te ra.

Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.

Tirohia mai to ratou nohoanga iho, to ratou whakatikanga ake; ko ahau te waiatatia nei e ratou.

Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.

Hoatu he utu ki a ratou, e Ihowa, kia rite ki te mahi a o ratou ringa.

Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.

Hoatu ki a ratou he ngakau pakeke, tau kanga ki a ratou.

Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!

Whaia ratou i runga i te riri, whakangaromia atu ratou i raro i nga rangi o Ihowa.