Job 5

Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?

Tena ra, karanga; ka whakao ranei tetahi ki a koe? a ka anga atu koe ki a wai o te hunga tapu?

Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.

E patua ana hoki te kuware e te aritarita, e whakamatea ana te whakaarokore e te hae.

Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.

I kite ahau i te kuware e hou ana ona pakiaka; kitea rawatia ake kua kanga e ahau tona nohoanga.

Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.

Kei tawhiti atu ana tama i te ora, mongamonga noa ratou i te kuwaha, kahore hoki he kaiwhakaora.

A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.

Ko ana hua ka kainga e te tangata matekai, ka riro i a ia ahakoa i roto i te tataramoa, a ka hamama te mahanga ki o ratou rawa.

Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!

Na e kore te he e puta ake i te puehu, e kore ano te raruraru e tupu ake i te oneone;

Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.

I whanau te tangata ki te raruraru, tona rite kei nga korakora e rere nei whakarunga.

Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.

Ko ahau ia ka rapu i ta te Atua; me tuku atu taku korero ki te Atua,

A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.

E mahi nei i nga mea nunui e kore nei e taea te rapu atu, i nga mea whakamiharo e kore nei e taea te tatau;

A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.

E homai nei i te ua ki te mata o te whenua, e unga nei i te wai ki te mata o nga parae;

Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.

E whakanoho nei i te hunga iti ki te wahi tiketike, a whakanekehia ake ana te hunga pouri ki te ora.

A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.

E haukoti nei i nga whakaaro o te hunga tinihanga, te taea e o ratou ringa ta ratou i mea ai.

A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.

Mau ake i a ia te hunga whakaaro i to ratou tinihanga: pororaru iho nga whakaaro o te hunga kotiti ke.

Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.

I te awatea nei, tutaki ana ratou ki te pouri; whawha ana ratou i te poutumarotanga, ano ko te po.

A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;

Otiia e whakaorangia ana e ia te rawakore i te hoari, i to ratou mangai, i te ringa ano o te tangata kaha.

Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.

Ka ai ano he tumanakohanga atu mo te ware; kokopi tonu ia te mangai o te kino.

Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!

Nana, ka hari te tangata e akona ana e te Atua: na kaua e whakahawea ki te papaki a te Kaha Rawa.

Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.

He whakamamae hoki tana, he takai ano; e patu ana ia, a ko ona ringa ano hei whakaora.

Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.

E ono nga matenga e whakaora ai ia i a koe; ahakoa e whitu, e kore te he e pa ki a koe.

Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.

I te matekai ka hokona koe e ia kei mate; i te tatauranga ano, kei pangia e te hoari.

A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.

Ka huna koe i te whiu a te arero, e kore ano koe e wehi i te whakangaromanga ina tae mai.

A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.

E kata ano koe ki te whakangaromanga raua ko te hemokai; e kore hoki koe e wehi i nga kirehe o te whenua.

Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.

No te mea ka takoto tau kawenata ki nga kohatu o te parae; ka mau ano ta koutou rongo ko nga kirehe o te parae.

Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.

Ka mohio ano koe e tu ana tou teneti i te aionuku, ka haereere ano koe ki tou nohoanga, te ai he hara.

Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.

Ka mohio ano koe he nui ou uri, he pera ano tou whanau me te tarutaru o te whenua.

Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.

Ka ata rite ou tau ina tae koe ki te urupa, ka pera ano me te puranga witi e hikitia ake ana i tona wa e rite ai.

Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.

Nana, tenei, he mea rapu na matou ko te mea tika hoki ia; whakarangona mai, ka mohio iho hei pai mou.