Genesis 46

Elindula azért Izráel minden hozzá tartozóival és méne Beérsebába; és áldozék áldozatokat az ő atyja Izsák Istenének.

Na ka turia e Iharaira me ana mea katoa, a ka tae ki Peerehepa, a ka patua e ia etahi patunga tapu ma te Atua o tona papa, o Ihaka.

És szóla Isten Izráelnek éjjeli látomásban, és monda: Jákób, Jákób. Ő pedig monda: Ímhol vagyok.

Na ka korero moemoea te Atua ki a Iharaira i te po, ka mea, E Hakopa, e Hakopa. A ka mea ia, Tenei ahau.

És monda: Én vagyok az Isten, a te atyádnak Istene: Ne félj lemenni Égyiptomba: mert nagy néppé teszlek ott téged.

A ka mea ia, Ko te Atua ahau, ko te Atua o tou papa: kaua e wehi ki te haere ki raro, ki Ihipa; ka meinga hoki koe e ahau hei iwi nui ki reira:

Én lemegyek veled Égyiptomba, és én bizonynyal fel is hozlak; és József fogja bé a te szemeidet.

Ka haere tahi ahau i a koe ki raro, ki Ihipa; maku ano koe e whakahoki mai ki runga nei: a ma te ringa o Hohepa e pehi ou kanohi.

Felkerekedék azért Jákób Beérsebából, és elvivék Izráel fiai Jákóbot az ő atyjokat, és gyermekeiket és feleségeiket a szekereken, melyeket a Faraó küldött vala érette.

Na ka whakatika atu a Hakopa i Peerehepa, a ka kawea a Hakopa, to ratou papa, e nga tama a Iharaira, me a ratou tamariki, me a ratou wahine, i runga i nga kaata i tukua mai e Parao hei tiki atu i a ia.

És elvivék nyájaikat és szerzeményeiket, melyeket Kanaán földén szereztek vala, és jutának Égyiptomba Jákób és minden vele levő magva.

I kawea ano e ratou a ratou kararehe, me a ratou taonga i whiwhi ai ki te whenua o Kanaana, a haere ana ki Ihipa a Hakopa ratou tahi ko ona uri katoa:

Az ő fiait és fiainak fiait, az ő leányait, és fiainak leányait és minden vele levő magvát elvivé magával Égyiptomba.

Ko ana tama, ko nga tama hoki a ana tana: ko ana tamahine, me nga tamahine a ana tama, me ona uri katoa i kawea e ia ki Ihipa.

Ezek pedig az Izráel fiainak nevei, kik bementek Égyiptomba: Jákób és az ő fiai: Jákóbnak elsőszülötte Rúben.

Na ko nga ingoa enei o nga tama a Iharaira, i haere nei ki Ihipa, ko Hakopa ratou ko ana tama: ko Reupena, matamua a Hakopa.

Rúben fiai pedig: Khánokh, Pallu, Kheczrón, Khármi.

Ko nga tama a Reupena; ko Hanoka, ko Paru, ko Heterono, ko Karami.

Simeon fiai pedig: Jemúel, Jámin, Ohad, Jákhin, Czóhár és Saul a kanaáni asszonynak fia.

Ko nga tama a Himiona; ko Iemuere, ko Iamini, ko Ohara, ko Iakini, ko Tohara, ratou ko Hauru, ko te tama a tetahi wahine Kanaani.

Lévi fiai pedig: Gerson, Kehát, Mérári.

Ko nga tama a Riwai ko Kerehona, ko Kohata, ko Merari.

Júda fiai pedig: Hér, Ónán, Séla, Perecz, Zerákh; de megholt vala Hér és Ónán a Kanaán földén. Perecznek fiai pedig: Kheczrón és Khámul.

Ko nga tama a hura; ko Ere, ko Onana, ko Heraha, ko Parete, ko Taraha: ko Ere ia raua ko Onana i mate ki te whenua o Kanaana. Ko nga tama a Parete, ko Heterono raua ko Hamuru.

Izsakhár fiai pedig: Thóla, Puvah, Jób és Simrón.

Ko nga tama a Ihakara; ko Tora, ko Puwa, ko Hopa, ko Himirono.

Zebulon fiai pedig: Szered, Élon, Jákhleél.

Ko nga tama a Hepurona; ko Herete, ko Erono, ko Iahateere.

Ezek Lea fiai, a kiket szűlt vala Jákóbnak Mésopotámiában, Dínával az ő leányával együtt. Fiainak és leányainak összes száma: harminczhárom lélek.

Ko nga tama enei a Rea, i whanau nei i a raua ko Hakopa ki Paranaarama, ratou ko tana tamahine, ko Rina: e toru tekau ma toru nga wairua katoa o ana tama, o ana tamahine.

Gád fiai pedig: Czifjon, Khaggi, Súni, Eczbón, Héri, Aródi és Areéli.

Ko nga tama a Kara; ko Hipiona, ko Haki, ko Huni, ko Etepono, ko Eri, ko Arori, ko Areri.

Áser fiai pedig: Jimnáh, Jisváh, Jisvi, Beriha és Szerakh az ő húgok; Berihának fiai pedig: Khéber és Málkhiel.

Ko nga tama a Ahera; ko Imina, ko Ihua, ko Ihui, ko Peria, ratou ko Hera, ko to ratou tuahine; ko nga tama a Peria, ko Hepere raua ko Marakiere.

Ezek Zilpa fiai, kit Lábán adott vala Leának az ő leányának; és ő szűlé ezt a tizenhat lelket Jákóbnak.

Ko nga tama enei a Tiripa, a tera i homai nei e Rapana ki a Rea, ki tana tamahine, i whanau nei i a raua ko Hakopa; kotahi tekau ma ono wairua.

Rákhelnek, Jákób feleségének fiai: József és Benjámin.

Ko nga tama a Rahera, wahine a Hakopa; ko Hohepa raua ko Pineamine.

És születének Józsefnek Égyiptom földén Manasse és Efráim, a kiket Asznáth, Potiferának, On papjának leánya szűlt néki.

A whanau ake a Hohepa i te whenua o Ihipa, ko Manahi raua ko Eparaima, he whanau enei na raua ko Ahenata, tamahine a Potiwhera tohunga o Ono.

Benjámin fiai pedig: Bela, Bekher, Asbél, Géra, Nahamán, Ekhi, Rós, Muppim, Khuppim és Ard.

Ko nga tama a Pineamine; ko Peraha, ko Pekere, ko Ahapere, ko Kera, ko Naamana, ko Ehi, ko Roho, ko Mupimi, ko Hupimi, ko Arare.

Ezek Rákhel fiai, kik születtek Jákóbnak, mindössze tizennégy lélek.

Ko nga tama enei a Rahera, i whanau nei ma Hakopa: ko nga wairua katoa kotahi tekau ma wha.

Dán fia pedig: Khusim.

Ko nga tama a Rana; ko Huhimi.

Nafthali fiai pedig: Jakhczeél, Gúni, Jéczer és Sillém.

Ko nga tama a Napatari; ko Iahateere, ko Kuni, ko Ietere, ko Hireme.

Ezek Bilha fiai, kit adott vala Lábán Rákhelnek az ő leányának; és ezeket szűlte Jákóbnak, mindössze hét lelket.

Ko nga tama enei a Piriha, a tera i homai nei e Rapana ki tana tamahine, ki a Rahera, a whanau ake enei i a raua ko Hakopa: e whitu aua wairua katoa.

Valamennyi Jákóbbal Égyiptomba jött lélek, kik az ő ágyékából származtak, a Jákób fiainak feleségeit nem számítva, mindössze hatvanhat lélek.

Ko nga wairua katoa i haere tahi nei i a Hakopa ki Ihipa, i puta mai nei i roto i tona hope, e ono tekau ma ono nga wairua katoa; haunga nga wahine a nga tama a Hakopa.

József fiai pedig, kik Égyiptomban születtek, két lélek. Jákób egész házanépe, mely Égyiptomba ment vala, hetven lélek.

Ko nga tama a Hohepa, i whanau nei mana ki Ihipa, e rua nga wairua: e whitu tekau nga wairua katoa o te whare o Hakopa i haere nei ki Ihipa.

Júdát pedig elküldé maga előtt Józsefhez, hogy útmutatója legyen Gósen felé. És eljutának Gósen földére.

Na ka tonoa e ia a Hura ki mua i a ia, ki a Hohepa, hei arahi i a ia ki Kohena; a ka tae ratou ki te whenua o Kohena.

És befogata József az ő szekerébe, és eleibe méne Izráelnek az ő atyjának Gósenbe; s a mint maga előtt látá, nyakába borula, és síra az ő nyakán sok ideig.

Na ka whakanohoia e Hohepa tona hariata, a haere ana ki te whakatau i tona papa, i a Iharaira, ki Kohena, a ka tae atu ki tona aroaro; na ka hinga ia ki runga ki tona kaki, a he roa tana tangihanga i runga i tona kaki.

És monda Izráel Józsefnek: Immár örömest meghalok, minekutána láttam a te orczádat, hogy még élsz.

Na ka mea a Iharaira ki a Hohepa, He pai ki te mate ahau aianei, noku hoki ka kite i tou mata, no te mea e ora ana ano koe.

József pedig monda az ő testvéreinek, és az ő atyja házanépének: Felmegyek és tudtára adom a Faraónak, és ezt mondom néki: Az én testvéreim és atyám háznépe, kik Kanaán földén valának, eljöttek én hozzám.

Na ka mea a Hohepa ki ona tuakana, ki te whare ano hoki o tona papa, Ka haere ahau ki runga, ki te korero ki a Parao, ki te mea ki a ia, Kua tae mai ki ahau oku tuakana, me te whare o toku papa, i noho ra i te whenua o Kanaana;

Azok az emberek pedig juhpásztorok, mert baromtartó nép valának, és juhaikat, barmaikat, és mindenöket valamijök van, elhozták.

Na he hepara aua tangata, he hunga whangai kararehe ratou; kua kawea mai ano e ratou a ratou kahui, a ratou kau, me a ratou mea katoa.

S ha majd a Faraó hivat titeket és azt kérdi: Mi a ti életmódotok?

A, ka karanga a Parao i a koutou, ka mea, He aha ta koutou mahi?

Azt mondjátok: Baromtartó emberek voltak a te szolgáid gyermekségünktől fogva mind ez ideig, mi is, mint a mi atyáink, hogy lakhassatok Gósen földén; mert minden juhpásztor utálatos az Égyiptombeliek előtt.

Me ki atu e koutou, He hunga whangai kararehe au pononga, o to matou taitamarikitanga ake a mohoa noa nei, matou, me o matou matua: kia noho ai koutou ki te whenua o Kohena; no te mea hoki he mea whakarihariha ki nga Ihipiana nga hepara katoa.