Akkor megemlékeznek én rólam menekültjeitek a pogányok közt, kik közé fogságba vitetének, mert megtörtem parázna szívöket, mely tőlem elszakadt, és bálványaikkal paráználkodó szemeiket, és megundorodnak önmagok előtt a gonoszságokért, melyeket cselekedtek minden útálatosságuk szerint;
Na, ko te hunga o koutou e mawhiti, ka mahara ratou ki ahau i roto i nga iwi e whakaraua atu ai ratou, ki taku pakaruhanga i to ratou ngakau puremu, kua mawehe atu nei i ahau, me o ratou kanohi hoki, e haere nei ki te puremu ki o ratou whakapakok o: a anuanu iho ratou ki a ratou ano mo nga kino i mahia nei e ratou, mo a ratou mea whakarihariha katoa.