II Chronicles 33

Tizenkét esztendős vala Manasse, mikor uralkodni kezdett volt, és ötvenöt esztendeig uralkodott Jeruzsálemben.
Tekau ma rua nga tau o Manahi i tona kingitanga, a e rima tekau ma rima ona tau i kingi ai ia ki Hiruharama.
És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt a pogányok útálatosságai szerint, a kiket az Úr az Izráel fiai elől kiűzött vala.
A he kino tana mahi ki te titiro a Ihowa, i rite ki nga mea whakarihariha a nga iwi i peia nei e Ihowa i te aroaro o nga tama a Iharaira.
Mert a magaslatokat ismét megépíté, a melyeket Ezékiás az ő atyja *azelőtt* elrontott vala, és oltárokat emele Baálnak, Aserákat is plántála, és tisztelé az ég minden seregeit, és szolgála azoknak.
I hanga ano hoki e ia nga wahi tiketike i wahia e tona papa, e Hetekia: i whakaara i nga aata ki nga Paara, i hanga Aherimi; koropiko ana ia ki te ope o te rangi, mahi ana ki a ratou.
Sőt az Úr házában is építe oltárokat, a melyről az Úr azt mondotta volt: Jeruzsálemben lészen az én nevem örökké.
I hanga ano e ia etahi aata ki te whare o Ihowa, ki ta Ihowa i ki ra, Ko Hiruharama hei waihotanga mo toku ingoa ake ake.
És építe oltárokat az ég minden seregeinek, az Úr házának mindkét pitvariban.
I hanga ano e ia etahi aata ma te ope katoa o te rangi ki nga marae e rua o te whare o Ihowa.
És fiait átvitte a tűzön a Hinnom fiának völgyében; és az időnek forgására ügyelt, jövendőmondásokat, varázslásokat és szemfényvesztéseket űzött, ördöngösöket és jövendőmondókat szerzett, és sok gonoszságot cselekedett az Úr szemei előtt, hogy őt haragra indítaná.
Meatia ana e ia ana tamariki kia tika na waenganui i te ahi i te aroaro o te tama a Hinomi, rapua ana e ia he tohu i nga kapua, i nga nakahi; kei te makutu ano ia, kei te whai ki nga atua maori, ki nga mata maori: nui atu tana kino i mahi ai ki t e titiro a Ihowa, hei whakapataritari mona.
A faragott bálványt, a melyet csináltatott vala, az Úr házában állítá fel, a melyről azt mondá az Isten Dávidnak, és az ő fiának, Salamonnak: E házban és Jeruzsálemben, a melyet választottam az Izráel minden nemzetségei közül, helyheztetem az én nevemet mindörökké;
I whakaturia ano e ia te whakapakoko, te ahua i hanga e ia, ki te whare o te Atua, ki ta te Atua i ki ra ki a Rawiri raua ko tana tama, ko Horomona, Hei tenei whare, hei Hiruharama i whiriwhiria nei e ahau i roto i nga iwi katoa o Iharaira, ahau waiho ai i toku ingoa a ake ake:
És nem űzöm ki az Izráelt e földről, melyet adtam volt a ti atyáitoknak; de csak úgy, ha ők is mind megtartándják, a melyeket nékik Mózes által parancsoltam, minden törvényt, rendeléseket és ítéleteket;
A heoi aku whakanekehanga i te waewae o Iharaira i te whenua i whakaritea e ahau mo o koutou matua; kia mau raia ratou ki te mahi i nga mea katoa i whakahaua e ahau ki a ratou, kia rite ki te ture katoa, ki nga tikanga, ki nga whakaritenga i whak apuakina nei e Mohi.
De Manasse elcsábítá Júdát és Jeruzsálem lakóit, hogy még gonoszabbul cselekedjenek, mint a pogányok, a kiket az Úr kigyomlált volt az Izráel fiai elől.
Heoi whakakotititia ana e Manahi a Hura me nga tangata o Hiruharama kia nui atu ta ratou mahi kino i ta nga iwi i huna nei e Ihowa i te aroaro o nga tama a Iharaira.
És noha megszólította az Úr Manassét és az ő népét; de nem figyelmezének reá.
I korero hoki a Ihowa ki a Manahi ratou ko tona iwi; heoi kihai ratou i rongo.
Reájok hozá azért az Úr az Assiriabeli király seregének vezéreit, a kik Manassét megfogták és vasba vervén megkötözék őt két lánczczal, és Babilóniába vivék.
Na reira i kawea mai ai e Ihowa ki runga ki a ratou nga rangatira o te ope o te kingi o Ahiria; a ka mau i a ratou a Manahi i te taura maitai; herea iho ki te mekameka, kawea ana ki Papurona.
Mikor pedig nagy nyomorúságban volna, fohászkodék az Úrhoz az ő Istenéhez, és teljesen megalázta magát az ő atyáinak Istene előtt.
Na i a ia i te he, ka inoi ia ki a Ihowa, ki tona Atua, ka whakaiti rawa i a ia i te aroaro o te Atua o ona matua,
És könyörögvén hozzá megkegyelmeze néki, és meghallgatván könyörgését, visszahozá őt Jeruzsálembe, az ő országába. Akkor ismeré meg Manasse, hogy az Úr az *igaz* Isten.
Inoi ana ki a ia; a ka tahuri tera ki a ia, ka rongo ki tana inoi. Na ka whakahokia ia ki Hiruharama, ki tona kingitanga. Katahi ka mohio a Manahi ko Ihowa te Atua.
Ezek után a Dávid városának külső kőfalát felépíté Gihontól napnyugat felé a völgyben, a halkapu bemeneteléig; Ofelt is körülvéteté magas *kerítéssel,* és Júdának minden megerősített városaiba seregvezéreket helyeze.
I muri i tenei ka hanga e ia he taiepa i waho o te pa o Rawiri, i te taha ki te hauauru o Kihona, ki te awaawa, a tae noa ki te tomokanga i te kuwaha ika; a taiepatia ana a Opere a whawhe noa, hanga ana e ia kia tiketike rawa. I whakanohoia ano e ia etahi rangatira maia ki nga pa taiepa katoa o Hura.
És eltávolítá az idegen isteneket és a bálványt az Úr házából, és minden oltárt, a melyet az Úr házának hegyén és Jeruzsálemben emeltetett, kihányatá azokat a városon kivül.
I whakakahoretia ano e ia nga atua ke, me te whakapakoko i roto i te whare o Ihowa, me nga aata katoa i hanga e ia ki te maunga o te whare o Ihowa ki Hiruharama; akiritia atu ana e ia ki waho o te pa.
És megépíté az Úr oltárát, és áldozék rajta hálaadó és dicsőítő áldozatokkal, és megparancsolá Júdának, hogy szolgáljanak az Úrnak, Izráel Istenének.
I hanga ano e ia te aata a Ihowa; patua iho e ia ki runga he patunga mo te pai, a mo te whakawhetai, i ki atu ano ki a Hura kia mahi ki a Ihowa, ki te Atua o Iharaira.
Mindazáltal még akkor a nép áldozik vala a magaslatokon; de csak az Úrnak, az ő Istenének.
I patu whakahere ano ia te iwi i runga i nga wahi tiketike; otiia ki a Ihowa, ki to ratou Atua anake.
Manassénak pedig többi dolgai, Istenéhez való könyörgése, a próféták intése, a kik az Úrnak, Izráel Istenének nevében szólának néki, ímé meg vannak írva az Izráel királyainak dolgai között.
Na, ko era atu meatanga a Manahi, me tana inoi ki tona Atua, me nga korero a nga matakite i korero nei ki a ia i runga i te ingoa o Ihowa, o te Atua o Iharaira, nana, kei nga pukapuka o nga mahi a nga kingi o Iharaira.
Az ő könyörgése pedig, és hogy *az Isten* mint kegyelmezett volt meg néki, s az ő minden bűne és vétke; és a helyek, a melyeken magaslatokat épített volt, s Aserákat és bálványokat állított fel, minekelőtte megalázta volna magát: ímé meg vannak írva a Hózai beszédei között.
Na, ko tana inoi, me to te Atua tahuritanga ki a ia, me tona hara katoa, me tona he, me nga wahi i hanga ai e ia nga wahi tiketike, i whakaturia ai e ia nga Aherimi, me nga whakapakoko i te mea kiano ia i whakaiti i a ia, nana, kei te tuhituhi i roto i nga korero a Hohai.
És meghala Manasse az ő atyáival, és eltemeték őt az ő házában; és uralkodék Amon, az ő fia helyette.
Heoi kua moe a Manahi ki ona matua, a tanumia iho ki tona whare, a ko tana tama, ko Amono, te kingi i muri i a ia.
Huszonkét esztendős vala Amon, mikor uralkodni kezdett, és két esztendeig uralkodék Jeruzsálemben.
E rua tekau ma rua nga tau o Amono i tona kingitanga, a e rua nga tau i kingi ai ia ki Hiruharama.
És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, miként az ő atyja Manasse cselekedett volt, mert áldozék Amon mindama bálványoknak, a melyeket az ő atyja Manasse csináltatott, és azoknak szolgál vala.
A he kino tana mahi ki ta Ihowa titiro, i rite ki ta tona papa, ki ta Manahi i mea ai: i patu whakahere hoki a Amono ki nga whakapakoko katoa i hanga e tona papa, e Manahi, a mahi ana ki a ratou.
Meg sem alázá magát az Úr előtt, mint az ő atyja Manasse megalázta magát; hanem még sokasítá Amon a bűnt.
Kihai hoki i whakaiti i a ia ki te aroaro o Ihowa, kihai i pera me tona papa, me Manahi i whakaiti nei; heoi nui noa atu te he o taua Amono nei.
Pártot ütének pedig az ő szolgái ő ellene, és őt saját házában megölék.
Na, kua whakatupuria he he mona e ana tangata; patua iho ia ki roto ki tona ake whare.
A föld népe pedig levágá mindazokat, a kik Amon király ellen pártot ütének, és királylyá tevé a föld népe Jósiást az ő fiát helyette.
Otiia i patua e te iwi o te whenua nga tangata katoa i whakatupuria ai te he mo Kingi Amono; a ka meinga e te iwi o te whenua tana tama, a Hohia, hei kingi i muri i a ia.