II Chronicles 11

Méne azért Roboám Jeruzsálembe, és összegyűjté a Júda és Benjámin házát, száznyolczvanezer válogatott hadviselőket*,* hogy hadakoznának Izráel ellen, és visszanyernék az országot Roboámnak.
Na, i te taenga o Rehopoama ki Hiruharama, ka huihuia e ia te whare o Hura raua ko Pineamine, kotahi rau e waru tekau mano; he hunga whiriwhiri, he hunga whawhai, hei whawhai ki a Iharaira, kia hoki ai te kingitanga ki a Rehopoama.
Szóla pedig az Úr Semájának, az Isten emberének, mondván:
Na ka puta te kupu a Ihowa ki a Hemaia tangata a te Atua; i mea ia,
Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának és az egész Izráelnek Júdában és Benjáminban, így szólván:
Korero ki a Rehopoama tama a Horomona, kingi o Hura, ki a Iharaira katoa hoki i a Hura, i a Pineamine, mea atu,
Ezt mondja az Úr: Ne menjetek fel és ne hadakozzatok atyátokfiai ellen; térjetek meg ki-ki a maga házába, mert én tőlem lett e dolog. És engedének az Úr szavának, és megtérének a helyett, hogy Jeroboám ellen mennének.
Ko te kupu tenei a Ihowa, Kei haere koutou ki runga, kei whawhai ki o koutou tuakana. Hoki atu ki tona whare, ki tona whare; naku hoki tenei mea. Heoi rongo tonu ratou ki nga kupu a Ihowa, a hoki ana, kihai i haere ki te whawhai ki a Ieropoama.
Lakozék azért Roboám Jeruzsálemben, és megerősíté a városokat Júdában.
Na ka noho a Rehopoama ki Hiruharama, a hanga ana e ia etahi pa tiaki ki Hura.
Így megépíté Bethlehemet, Etámot és Tékoát,
Nana i hanga a Peterehema, a Etema, a Tekoa,
Bethsúrt, Sókót és Adullámot,
A Peteturu, a Hoko, a Aturama,
Gátot, Marésát és Zifet,
A Kata, a Mareha, a Tiwhi,
Adoráimot, Lákist és Azekát,
A Aroaraima, a Rakihi, a Ateka,
Sorát, Ajalont és Hebront, melyek erős városok valának Júdában és Benjáminban.
A Toraha, a Atarono, a Heperona. I a Hura enei raua ko Pineamine, he pa taiepa.
És mikor megerősítette *ez* erősségeket, helyezett azokba előljárókat és *szerze* tárházakat eleségnek és bornak és olajnak.
I hanga ano e ia kia kaha etahi pa taiepa, whakawhiwhi rawa ki te rangatira mo roto, ki tona nui ano hoki o te kai, o te hinu, o te waina,
És mindenik városban *szerze* paizsokat és kopjákat, és rendkivül megerősíté azokat. És az övé lőn Júda és Benjámin.
Ki te pukupuku, ki te tao ano hoki i roto i tenei pa, i tenei pa; no ka tino kaha rawa; i a ia hoki a Hura raua ko Pineamine.
Továbbá a papok és a Léviták, a kik az egész Izráelben valának, ő hozzá csatlakozának minden ő határukból;
Na, ko nga tohunga me nga Riwaiti puta noa i a Iharaira, haere ana ratou ki a ia i o ratou rohe katoa.
Mert a Léviták elhagyták az ő faluikat és jószágukat, és Júdába és Jeruzsálembe menének, mert kiűzte vala őket Jeroboám és az ő fiai, hogy az Úrnak ne szolgálnának.
I whakarerea hoki e nga Riwaiti o ratou wahi i nga pa, me o ratou kainga ake, a haere ana ki Hura, ki Hiruharama: i peia hoki ratou e Ieropoama ratou ko ana tama, kei mahi tohunga ratou ki a Ihowa.
És rendele magának papokat a magaslatokhoz, a bakokhoz és a borjúkhoz, a melyeket csináltatott vala.
I whakaritea ano e ia etahi tohunga mana ki nga wahi tiketike, ki nga koati toa, ki nga kuao kau i hanga e ia.
És utánuk Izráel minden nemzetségei közül azok, a kik szívök szerint keresték az Urat, Izráelnek Istenét, menének Jeruzsálembe, hogy áldoznának az Úrnak, az ő atyáik Istenének.
Na i muri i a ratou ko te hunga o nga iwi katoa o Iharaira i homai nei i o ratou ngakau ki te rapu i a Ihowa, i te Atua o Iharaira, haere ana ratou ki Hiruharama ki te mea patunga tapu ki a Ihowa, ki te Atua o o ratou matua.
És megerősíték Júda országát, és megerősíték Roboámot, a Salamon fiát három esztendeig; mert három esztendeig járának Dávidnak és Salamonnak útján.
Heoi na ratou i whakau te kingitanga o Hura, i whakakaha hoki a Rehopoama tama a Horomona, e toru tau: e toru hoki nga tau i haere ai ratou i te ara o Rawiri raua ko Horomona.
És feleségül vevé Roboám Mahalátát, Jérimótnak, a Dávid fiának leányát *és* Abihailt, Eliábnak, az Isai fiának leányát,
Na ka tangohia e Rehopoama hei wahine mana a Maharata tamahine a Terimoto tama a Rawiri, a raua ko Apihaira tamahine a Eriapa tama a Hehe;
A ki szüle néki fiakat: Jeust, Semáriát és Zahámot,
Na, ko ana tama i whanau i tenei; ko Ieuhu, ko Hemaria, ko Tahama.
És ő utána vevé Maakát, az Absolon leányát, a ki szülé néki Abiját, Attait, Zizát és Selómitot.
A i muri i tenei wahine ka tangohia e ia ko Maaka tamahine a Apoharama. Na, ko ana tama i whanau i tenei; ko Apia, ko Atai, ko Tita, ko Heromiti.
Legjobban szereté pedig Roboám Maakát, az Absolon leányát minden feleségei és ágyasai között; mert tizennyolcz felesége és hatvan ágyasa volt. És nemze huszonnyolcz fiút és hatvan leányt.
Na ko Maaka tamahine a Apoharama ta Rehopoama i matenui ai o ana wahine katoa, o ana wahine iti ano hoki: kotahi tekau ma waru nga wahine i tangohia e ia, e ono tekau nga wahine i tangohia e ia, e ono tekau nga wahine iti; a e rua tekau ma waru ana tama i whanau, e ono tekau nga tamahine.
És Roboám Abiját, a Maaka fiát tette testvérei között vezérré és előljáróvá, mert őt akará királylyá tenni.
Na ka meinga e Rehopoama ko Apia tama a Maaka hei upoko, hei rangatira, i roto i ona tuakana, teina; ko ia hoki tana i mea ai hei kingi.
És okosan gondolkodván, szétosztá fiait mind Júda és Benjámin földén a megerősített városokba, a kiknek bőségesen adott eleséget és sok feleséget szerzett számukra.
Na ka mahi tupato ia, a whakamararatia atu ana e ia ana tama ki nga whenua katoa o Hura, o Pineamine, ki nga pa taiepa katoa: nui atu hoki te kai i hoatu e ia ki a ratou. He tokomaha hoki nga wahine i rapua e ia ma ratou.