I Samuel 5

A Filiszteusok pedig vevék az Isten ládáját és elvitték Ében-Ézerből Asdódba.
Na, tera kua riro te aaka a te Atua i nga Pirihitini, kua mauria atu i Epeneetere ki Aharoro.
És megfogták a Filiszteusok az Isten ládáját, és bevivén azt a Dágon templomába, Dágon mellé helyezték el.
Na ka mau nga Pirihitini ki te aaka a te Atua, a kawea ana e ratou ki te whare o Rakono, whakaturia ake ki te taha o Rakono.
És mikor az Asdódbeliek másnap korán felkelének, ímé Dágon leesett arczczal a földre az Úr ládája előtt. És felvevék Dágont, és ismét helyreállíták.
A, no te marangatanga ake o nga Aharori i te aonga ake, na kua taka, kua tapapa iho a Rakono ki te whenua ki mua i te aaka a Ihowa. Na ka mau ratou ki a Rakono, whakanohoia ake ana e ratou ki tona wahi ano.
Mikor pedig másnap korán reggel felkelének, ímé Dágon *ismét *leesett arczczal a földre az Úr ládája előtt; és Dágonnak feje és két kezefeje letörve a küszöbön valának, csak Dágon *dereka *maradt meg.
Na, i to ratou marangatanga ake i te ata tonu o tetahi ra, na kua taka a Rakono, kua tapapa ki te whenua ki mua i te aaka a Ihowa; a ko te matenga o Rakono me nga kapu e rua o ona ringa, e takoto mutu ana i runga i te paepae o te tatau; ko te tum utumu anake o Rakono i mahue ki a ia.
Annakokáért a Dágon papjai és mind azok, akik a Dágon templomába járnak, nem lépnek a Dágon küszöbére Asdódban mind e mai napig.
Koia nga tohunga o Rakono me te hunga katoa e haere ana ki te whare o Rakono te takahi ai ki runga ki te paepae o Rakono ki Aharoro, a mohoa noa nei.
És az Úrnak keze az Asdódbeliekre nehezedék, és pusztítja vala őket; és megveré őket fekélyekkel, Asdódot és határait.
Ka pehia ia nga Aharori e te ringa o Ihowa, a huna iho ratou e ia; i patua hoki ratou e ia ki te pukupuku, ara a Aharoro me ona rohe.
Mikor azért látták az Asdódbeliek, hogy így van a *dolog,* mondának: Ne maradjon nálunk Izráel Istenének ládája, mert reánk nehezedett az ő keze, és Dágonra, a mi istenünkre.
A, no te kitenga o nga tangata o Aharoro i taua meatanga, ka mea ratou, E kore te aaka a te Atua o Iharaira e noho ki a tatou; he uaua mai hoki tona ringa ki a tatou, ki to tatou atua hoki, ki a Rakono.
Elküldének tehát, és összegyűjték a Filiszteusoknak minden fejedelmeit, és mondának: Mit csináljunk Izráel Istenének ládájával? Azok pedig felelének: Vigyék Gáthba az Izráel Istenének ládáját. És elvivék Izráel Istenének ládáját.
Heoi ka unga tangata ratou hei huihui i nga rangatira katoa o nga Pirihitini ki a ratou. Na ka mea, Me aha matou ki te aaka a te Atua o Iharaira? A ka mea ratou, Me kawe te aaka a te Atua o Iharaira ki Kata. Na kawea ana e ratou te aaka a te Atua o Iharaira ki reira.
És történt azután, hogy elvitték, az Úrnak keze igen nagy rémületére lőn a városnak; és megveré a városnak lakosait kicsinytől fogva nagyig, és fekélyek támadának rajtok.
A, no te kawenga atu, katahi ka pa te ringa o Ihowa ki te pa, nui atu te aitua; i patua hoki e ia nga tangata o te pa, te iti, te rahi, a whakaputaputa ana te pukupuku i runga i a ratou.
Elküldék azért az Istennek ládáját Ekronba. És lőn, hogy a mikor Ekronba jutott az Istennek ládája, felzúdulának az Ekronbeliek, mondván: Reám hozták Izráel Istenének ládáját, hogy megöljön engem és az én népemet.
Na ka tukua e ratou te aaka a te Atua ki Ekerono. A, i te taenga atu te aaka a te Atua ki Ekerono, na ka karanga nga Ekeroni, ka mea, Kua kawea mai e ratou te aaka a te Atua o Iharaira ki a tatou, hei whakamate i a tatou, i to tatou iwi.
Annakokáért elküldének, és összegyűjték a Filiszteusoknak minden fejedelmeit, és mondának: Küldjétek el Izráel Istenének ládáját, hogy térjen vissza helyére, és ne öljön meg engem és az én népemet. Mert halálos rémület volt az egész városban; igen súlyos volt ott Istennek keze.
Koia ratou ka unga tangata atu, ka huihui i nga rangatira katoa o nga Pirihitini, a ka mea, Unga atu te aaka a te Atua o Iharaira kia whakahokia ki tona wahi, kei whakamatea matou me to matou iwi: he aitua whakamate hoki kei te pa katoa; he pehi rawa te ringa o te Atua ki reira.
És azok az emberek, a kik nem haltak meg, fekélyekkel sújtattak *annyira,* hogy a város jajkiáltása felhatott az égig.
Na, ko nga tangata kihai i mate, i patua ki te pukupuku, a kake ana te aue o te pa ki te rangi.