Psalms 102

A nyomorultnak imádsága, a mikor eleped és kiönti panaszát az Úr elé.
Fivavaky ny ory, raha reraka izy ka mandoatra ny alahelony eo anatrehan'i Jehovah. Jehovah ô, henoy ny fivavako, Ary aoka hankeo aminao ny fitarainako.
Uram, hallgasd meg az én imádságomat, és kiáltásom jusson te hozzád!
Aza manafina ny tavanao amiko amin'ny andro fahoriako; Atongilano amiko ny sofinao; Amin'ny andro itarainako dia faingàna hamaly ahy.
Ne rejtsd el a te orczádat tőlem; mikor szorongatnak engem, hajtsd hozzám a te füledet; mikor kiáltok, hamar hallgass meg engem!
Fa levon-ko setroka ny androko Ary ny taolako mahamay tahaka ny forohana.
Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst, és csontjaim, mint valami tűzhely, üszkösök.
Taninina tahaka ny ahitra ny foko ka malazo; Fa hadinoko na dia ny fihinanan-kanina aza.
Letaroltatott és megszáradt, mint a fű az én szívem; még kenyerem megevéséről is elfelejtkezem.
Noho ny fisentoan'ny foko Ny taolako miraikitra amin'ny hoditro.
Nyögésemnek szavától csontom a húsomhoz ragadt.
Tahaka ny sama any an-efitra aho, Ary tahaka ny vorondolo any an-tanànaolo.
Hasonló vagyok a pusztai pelikánhoz; olyanná lettem, mint a bagoly a romokon.
Tsy mahita tory aho Sady tahaka ny tsikirity irery eo an-tampontrano.
Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános madár a háztetőn.
Mandatsa ahy mandrakariva ny fahavaloko. Izay misafoaka amiko dia manao ahy ho fiozonana.
Minden napon gyaláznak engem ellenségeim, csúfolóim esküsznek én reám.
Fa lavenona no nohaniko tahaka ny mofo; Ary ny zavatra nosotroiko noharoharoiko ny ranomasoko,
Bizony a port eszem kenyér gyanánt, és italomat könyekkel vegyítem,
Noho ny fahaviniranao sy ny fahatezeranao; Fa naingainao aho, kanefa natontanao indray.
A te felindulásod és búsulásod miatt; mert felemeltél engem és földhöz vertél engem.
Ny androko dia tahaka ny aloka efa mandroso; Ary efa malazo tahaka ny ahitra aho.
Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fű, megszáradtam.
Nefa Hianao, Jehovah ô, mipetraka manjaka mandrakizay; Ary ny fahatsiarovana Anao mihatra amin'ny taranaka fara mandimby.
De te Uram örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségről nemzetségre *áll.*
Hianao hitsangana ka hamindra fo amin'i Ziona; Fa efa andro hamindram-po aminy izao; Eny, tonga ny fotoana.
Te kelj fel, könyörülj a Sionon! Mert ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idő.
Fa sitraky ny mpanomponao ny vatony, Sady malahelo ny vovo-taniny izy.
Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik.
Hatahotra ny anaran'i Jehovah ny jentilisa, Ary ny mpanjaka rehetra amin'ny tany hatahotra ny voninahitrao;
És félik a népek az Úrnak nevét, és e földnek minden királya a te dicsőségedet;
Fa Jehovah nanangana an'i Ziona; Niseho tamin'ny voninahiny Izy;
Mivelhogy az Úr megépítette a Siont, megláttatta magát az ő dicsőségében.
Nijery ny fivavaky ny mahantra Izy Ka tsy nanevateva ny fivavany.
Oda fordult a gyámoltalanok imádsága felé, és azoknak imádságát meg nem útálta.
Hosoratana ho an'ny taranaka mandimby izany; Ary izay firenena mbola hoforonina no hidera an'i Jehovah;
Irattassék meg ez a következő nemzedéknek, és a teremtendő nép dicsérni fogja az Urat.
Fa Izy nitazana tany amin'ny fitoerany masina any amin'ny avo. Tany an-danitra no nitsinjovan'i Jehovah ny tany,
Mert alátekintett az ő szentségének magaslatáról; a mennyekből a földre nézett le az Úr.
Mba hihaino ny fisentoan'ny mpifatotra Sy hanafaka izay voatendry ho faty,
Hogy meghallja a fogolynak nyögését, *és* hogy feloldozza a halálnak fiait.
Mba hotorina any Ziona ny anaran'i Jehovah, Ary ny fiderana Azy any Jerosalema,
Hogy hirdessék a Sionon az Úrnak nevét, és az ő dicséretét Jeruzsálemben.
Rehefa tafangona ny firenena Sy ny fanjakana maro hanompo an'i Jehovah.
Mikor egybegyűlnek a népek mindnyájan, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.
Efa nahaketraka ny heriko tany an-dalana Izy; Efa nahafohy ny androko Izy;
Megsanyargatta az én erőmet ez útban, megrövidítette napjaimat.
Hoy izaho: Andriamanitro ô; aza maka ahy an-tenatenan'ny androko; Ny taonanao mihatra amin'ny taranaka fara mandimby.
Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig *tartanak.*
Tany aloha no nanorenanao ny tany; Ary asan'ny tananao ny lanitra.
Régente fundáltad a földet, s az egek is a te kezednek munkája.
Ireo dia ho levona, fa Hianao no maharitra; Izy rehetra ho rovitra toy ny fitafiana; Toy ny lamba no hanovanao azy, ka hovana izy;
Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak.
Fa Hianao no tsy miova, Ary ny taonanao no tsy ho tapitra.
De te ugyanaz vagy, és a te esztendeid el nem fogynak. * (Psalms 102:29) A te szolgáidnak fiai megmaradnak, és az ő magvok erősen megáll előtted. *
Ny zanaky ny mpanomponao handry fahizay, Ary ny taranany hampitoerina eo anatrehanao.