Job 3

Ezután megnyitá Jób az ő száját, és megátkozá az ő napját.

Rehefa afaka izany, dia niloa-bava Joba ka nanozona ny androny

És szóla Jób, és monda:

nanao hoe:

Veszszen el az a nap, a melyen születtem, és az az éjszaka, a melyen azt mondták: fiú fogantatott.

Foàna anie ny andro nahaterahako sy ny alina izay nanao hoe: Misy zazalahy vao torontoronina!

Az a nap legyen sötétség, ne törődjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon.

Izany andro izany dia aoka ho maizina, ary aoka tsy hitady azy Andriamanitra any ambony; ary aoka tsy hisy mazava hamirapiratra aminy;

Tartsa azt fogva sötétség és a halál árnyéka; *a* felhő lakozzék rajta, nappali borulatok tegyék rettenetessé.

Aoka ny aizina sy ny aloky ny fahafatesana hahalasa azy indray; Aoka ny rahona hitatao eo amboniny; Aoka izay zavatra mahamaizina ny andro hampahatsiravina azy.

Az az éjszaka! Sűrű sötétség fogja be azt; ne soroztassék az az esztendőnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz.

Izany alina izany aoka ny aizim-pito hisambotra azy; Aoka tsy hiara-mifaly amin'ny andron'ny taona izy. Ary tsy ho tonga amin'ny isan'ny volana;

Az az éjszaka! Legyen az magtalan, ne legyen örvendezés azon.

Indro izany alina izany aoka ho momba izy; Aoka tsy ho velona ao ny hoby;

Átkozzák meg azt, a kik a nappalt átkozzák, a kik bátrak felingerelni a leviathánt.

Aoka hanozona azy ny mpanozona andro, Izay mahay mamoha ny dragona;

Sötétüljenek el az ő estvéjének csillagai; várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pirját!

Aoka ho maizina ny kintan'ny marainany; Aoka hiandry ny mazava izy, nefa tsy hisy, ary aoka tsy ho faly mahita ny hodimason'ny maraina izy,

Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtait, és nem rejtette el szemeim elől a nyomorúságot.

Satria tsy nanidy ny varavaran'ny kibon'ineny izy ka tsy nanafina fahoriana tamin'ny masoko.

Mért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem multam, mihelyt megszülettem?

Nahoana re aho no tsy maty hatrany am-bohoka e, ary tsy niala aina, fony vao nivoaka avy tany an-kibo e?

Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlőkre, hogy szopjam?!

Nahoana no nisy lohalika niandry ahy? Ary nahoana no nisy nono hinonoako?

Mert most feküdném és nyugodnám, aludnám és akkor nyugton pihenhetnék -

Fa raha tsy izany, dia efa nandry aho toy izay ka niadana, eny, natory aho ka afa-tsasatra,

Királyokkal és az ország tanácsosaival, a kik magoknak kőhalmokat építenek.

Teo amin'ny mpanjaka sy ny mpanolo-tsaina avy amin'ny tany, izay nanao ireny tanàna efa rava,

Vagy fejedelmekkel, a kiknek aranyuk van, a kik ezüsttel töltik meg házaikat.

Na teo amin'ny andriandahy izay manana volamena sady mameno volafotsy ny tranony;

Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott, idétlen gyermek, mint a világosságot sem látott kisdedek?

Na efa tsy ary toy ny zaza tsy tonga volana aho ka nafenina, dia toy ny zaza izay tsy nahita ny mazava akory.

Ott a gonoszok megszünnek a fenyegetéstől, és ott megnyugosznak, a kiknek erejök ellankadt.

Any no itsaharan'ny ratsy fanahy tsy hampitebiteby, ary any ny reraka no afa-tsasatra;

A foglyok ott mind megnyugosznak, nem hallják a szorongatónak szavát.

Miara-miadana avokoa ny mpifatotra; Tsy mandre ny feon'ny mpampiasa izy.

Kicsiny és nagy ott *egyenlő,* és a szolga az ő urától szabad.

Samy any ny kely sy ny lehibe, Ary ny mpanompo dia afaka amin'ny tompony.

Mért is ad *Isten* a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szivűeknek?

Nahoana no fahazavana no mba omena ny reraka, ary fiainana ho an'izay latsaka amin'ny fangidiana?

A kik a halált várják, de nem jön az, és szorgalmasabban keresik mint az elrejtett kincset.

Izay miandry fahafatesana, nefa tsy avy izy, sady mitady azy mihoatra noho ny fitady harena nafenina:

A kik nagy örömmel örvendeznek, vigadnak, mikor megtalálják a koporsót.

Izay faly indrindra sady ravoravo, raha mahita ny fasana,

A férfiúnak, a ki útvesztőbe jutott, és a kit az Isten bekerített köröskörül.

Dia olona izay mandeha ao amin'ny maizina sady voafefin'Andriamanitra manodidina.

Mert kenyerem gyanánt van az én fohászkodásom, és sóhajtásaim ömölnek, mint habok.

Fa mialoha ny haninkaniko ny fitolokoko, ary migororoana toy ny rano ny fidradradradrako;

Mert a mitől remegve remegtem, az jöve reám, és a mitől rettegtem, az esék rajtam.

Fa Izay atahorako no mahazo ahy, ary izay angovitako no manjo ahy.

Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyomorúság támadt reám.

Tsy mbola nahita fiadanana na fitsaharana na fakàna aina akory aza aho, dia tonga indray ny tebiteby.