Job 19

Felele pedig Jób, és monda:

Dia namaly Joba ka nanao hoe:

Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?

Mandra-pahoviana no hampalahelovanareo ny fanahiko sy hanorotoroanareo ahy amin'ny fiteny?

Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?

Efa im-polo izay no nanaratsianareo ahy; Tsy misoroka izay hampahory ahy ianareo.

Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.

Ary raha diso tokoa aho, dia izaho ihany no andrian'ny fa hadisoako.

Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?

Raha mirehareha amiko kosa ianareo ka mampiaiky ahy ho nanao izay mahamenatra,

Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.

Dia aoka ho fantatrareo fa Andriamanitra no efa nampitanondrika ahy ka efa naningotra ahy tamin'ny fandrika haratony.

Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.

Indro, miantso mafy aho hoe: Loza! nefa tsy misy mamaly ahy; Mitaraina aho, nefa tsy mahita rariny.

Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.

Ny lalako dia nofefeny, ka tsy afa-mandroso aho; ary nasiany maizina teo amin'ny lalana alehako.

Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.

Ny voninahitro nalany tamiko, ary nesoriny ny satro-boninahitra teo an-dohako.

Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.

Efa nandrava ahy manodidina Izy, ka efa ho faty aho; Ary efa nofongorany tahaka ny hazo ny fanantenako.

Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.

Dia nampirehetiny tamiko ny fahatezerany, ka nataony ho fahavalony aho.

Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.

Miara-mandroso ny antokon'ny miaramilany ary manandratra tovon-tany hamelezany ahy izy ka mitoby manodidina ny laiko.

Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.

Ny rahalahiko efa nampanalaviriny ahy; Ary ny olona nahazatra ahy efa nihafahafa tamiko avokoa.

Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.

Efa tsy misy eto intsony ny havako, ary ny sakaizako efa nanadino ahy.

Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.

Ny vahiny izay mitoetra ao an-tranoko sy ny ankizivaviko aza samy manao ahy ho olon-kafa; Tonga olon-ko azy eo imasony aho.

Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.

Antsoiko ny mpanompoko, nefa tsy namaly ahy izy; Mifona aminy amin'ny vavako aho.

Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.

Ny fofonaiko mahaloiloy ny vadiko, ary maharikoriko ny zanak'ineny aho.

Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.

Eny, ny ankizilahy madinika aza mamingavinga ahy; Raha te-hitsangana aho, dia miteny mamely ahy ireny.

Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.

Na dia izay nifankazatra tamiko indrindra aza dia manao ahy ho zava-betaveta, ary izay olon-tiako dia mivadika ho fahavaloko.

Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.

Ny taolako miraikitra amin'ny hoditro sy ny nofoko, ary ny akanjo-nifiko ihany no hany sisa azoko enti-mandositra.

Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!

Mamindrà fo amiko, mamindrà fo amiko ianareo, ry sakaizako ô; fa ny tànan'Andriamanitra efa mikasika ahy.

Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?

Nahoana no manenjika ahy tahaka an'Andriamanitra koa ianareo ka tsy mety afa-po amin'ny nofoko?

Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!

Enga anie ka ho voasoratra ny teniko! Enga anie ka ho voatomboka eo amin'ny boky ireny!

Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!

Enga anie ka ho voasoratra amin'ny vy fanoratana sady voasy firaka eo amin'ny vatolampy ho mandrakizay izy!

Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.

Kanefa raha izaho, dia fantatro fa velona ny Mpanavotra ahy, ka hitsangana any am-parany eo ambonin'ny vovoka Izy.

És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.

Ary rehefa levona ny hoditro, izao simba izao, sady afaka amin'ny nofoko aho, dia hahita an'Andriamanitra;

A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;

Eny, izaho no hahita Azy, ary ny masoko no hijery, fa tsy olon-kafa. Efa matim-paniriana ny saiko ato anatiko.

Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! *látva,* hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.

Raha hoy ianareo: Andeha hanenjika azy fatratra isika. Fa hita ao anatiny ny fototry ny mahameloka azy.

Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!

Dia matahora ny sabatra ianareo; Fa ny fahatezerana dia heloka mendrika ny hovalian-tsabatra, mba ho fantatrareo fa misy fitsarana.