Psalms 73

Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.

מזמור לאסף אך טוב לישראל אלהים לברי לבב׃

De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.

ואני כמעט נטוי רגלי כאין שפכה אשרי׃

Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.

כי קנאתי בהוללים שלום רשעים אראה׃

Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.

כי אין חרצבות למותם ובריא אולם׃

A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.

בעמל אנוש אינמו ועם אדם לא ינגעו׃

Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.

לכן ענקתמו גאוה יעטף שית חמס למו׃

A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.

יצא מחלב עינמו עברו משכיות לבב׃

Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.

ימיקו וידברו ברע עשק ממרום ידברו׃

Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.

שתו בשמים פיהם ולשונם תהלך בארץ׃

Azért fordul az ő népe ide, hogy tele *pohár* vizet szürcsölnek;

לכן ישיב עמו הלם ומי מלא ימצו למו׃

És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?

ואמרו איכה ידע אל ויש דעה בעליון׃

Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!

הנה אלה רשעים ושלוי עולם השגו חיל׃

Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;

אך ריק זכיתי לבבי וארחץ בנקיון כפי׃

Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!

ואהי נגוע כל היום ותוכחתי לבקרים׃

Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.

אם אמרתי אספרה כמו הנה דור בניך בגדתי׃

Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.

ואחשבה לדעת זאת עמל היא בעיני׃

Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.

עד אבוא אל מקדשי אל אבינה לאחריתם׃

Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.

אך בחלקות תשית למו הפלתם למשואות׃

Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.

איך היו לשמה כרגע ספו תמו מן בלהות׃

Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, *úgy *veted meg képöket.

כחלום מהקיץ אדני בעיר צלמם תבזה׃

Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:

כי יתחמץ לבבי וכליותי אשתונן׃

Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.

ואני בער ולא אדע בהמות הייתי עמך׃

De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.

ואני תמיד עמך אחזת ביד ימיני׃

Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.

בעצתך תנחני ואחר כבוד תקחני׃

Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!

מי לי בשמים ועמך לא חפצתי בארץ׃

Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!

כלה שארי ולבבי צור לבבי וחלקי אלהים לעולם׃

Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.

כי הנה רחקיך יאבדו הצמתה כל זונה ממך׃

De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.

ואני קרבת אלהים לי טוב שתי באדני יהוה מחסי לספר כל מלאכותיך׃