Job 15

Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
ויען אליפז התימני ויאמר׃
Vajjon a bölcs felelhet-é *ilyen* szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
החכם יענה דעת רוח וימלא קדים בטנו׃
Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
הוכח בדבר לא יסכון ומלים לא יועיל בם׃
Te már semmivé akarod tenni az *Isten* félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
אף אתה תפר יראה ותגרע שיחה לפני אל׃
Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
כי יאלף עונך פיך ותבחר לשון ערומים׃
A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
ירשיעך פיך ולא אני ושפתיך יענו בך׃
Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
הראישון אדם תולד ולפני גבעות חוללת׃
Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
הבסוד אלוה תשמע ותגרע אליך חכמה׃
Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
מה ידעת ולא נדע תבין ולא עמנו הוא׃
Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
גם שב גם ישיש בנו כביר מאביך ימים׃
Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
המעט ממך תנחמות אל ודבר לאט עמך׃
Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
מה יקחך לבך ומה ירזמון עיניך׃
Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
כי תשיב אל אל רוחך והצאת מפיך מלין׃
Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
מה אנוש כי יזכה וכי יצדק ילוד אשה׃
Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
הן בקדשו לא יאמין ושמים לא זכו בעיניו׃
Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
אף כי נתעב ונאלח איש שתה כמים עולה׃
Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
אחוך שמע לי וזה חזיתי ואספרה׃
A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
אשר חכמים יגידו ולא כחדו מאבותם׃
A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
להם לבדם נתנה הארץ ולא עבר זר בתוכם׃
Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
כל ימי רשע הוא מתחולל ומספר שנים נצפנו לעריץ׃
A félelem hangja *cseng* az ő füleiben; a békesség *ide*jén tör rá a pusztító!
קול פחדים באזניו בשלום שודד יבואנו׃
Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
לא יאמין שוב מני חשך וצפו הוא אלי חרב׃
Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
נדד הוא ללחם איה ידע כי נכון בידו יום חשך׃
Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
יבעתהו צר ומצוקה תתקפהו כמלך עתיד לכידור׃
Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
כי נטה אל אל ידו ואל שדי יתגבר׃
*Kinyujtott* nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
ירוץ אליו בצואר בעבי גבי מגניו׃
Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
כי כסה פניו בחלבו ויעש פימה עלי כסל׃
És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
וישכון ערים נכחדות בתים לא ישבו למו אשר התעתדו לגלים׃
Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
לא יעשר ולא יקום חילו ולא יטה לארץ מנלם׃
Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
לא יסור מני חשך ינקתו תיבש שלהבת ויסור ברוח פיו׃
Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
אל יאמן בשו נתעה כי שוא תהיה תמורתו׃
Nem idejében telik el *élete,* és az ága ki nem virágzik.
בלא יומו תמלא וכפתו לא רעננה׃
Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
יחמס כגפן בסרו וישלך כזית נצתו׃
Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
כי עדת חנף גלמוד ואש אכלה אהלי שחד׃
Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
הרה עמל וילד און ובטנם תכין מרמה׃