Isaiah 33

Jaj néked pusztító és el nem pusztított, te csalárd, a kit még meg nem csaltak! Ha bevégzed a pusztítást, el fogsz pusztíttatni; ha készen leszel csalárdságoddal, téged fognak megcsalni.
הוי שודד ואתה לא שדוד ובוגד ולא בגדו בו כהתמך שודד תושד כנלתך לבגד יבגדו בך׃
Uram, könyörülj rajtunk! Téged várunk; légy karjuk reggelenként, és szabadítónk a szorongatásnak idején!
יהוה חננו לך קוינו היה זרעם לבקרים אף ישועתנו בעת צרה׃
Egy zendülő szózattól elfutnak a népek; ha te felemelkedel, elszélednek a népségek.
מקול המון נדדו עמים מרוממתך נפצו גוים׃
És elpusztítják zsákmánytokat sáska pusztításával, szöcske-ugrással ugrálnak reá.
ואסף שללכם אסף החסיל כמשק גבים שוקק בו׃
Felmagasztaltatott az Úr, mert magasságban lakozik, betölté Siont ítélettel és igazsággal.
נשגב יהוה כי שכן מרום מלא ציון משפט וצדקה׃
És békés lesz a te időd, gazdag boldogságban, bölcseségben és tudományban; az Úr félelme lesz kincse.
והיה אמונת עתיך חסן ישועת חכמת ודעת יראת יהוה היא אוצרו׃
Ímé, erőseik ott künn kiáltanak, a békesség követei keservesen sírnak.
הן אראלם צעקו חצה מלאכי שלום מר יבכיון׃
Puszták az ösvények, megszünt az úton járó; megszegte a frigyet, lenézte a városokat, nem gondolt az emberrel!
נשמו מסלות שבת עבר ארח הפר ברית מאס ערים לא חשב אנוש׃
Sírt, meghervadt a föld, a Libánon megszégyenült, ellankadt; olyan lett Sáron, mint egy puszta, és lombtalan Básán és Karmel.
אבל אמללה ארץ החפיר לבנון קמל היה השרון כערבה ונער בשן וכרמל׃
Most fölkelek, így szól az Úr, most föltámadok, most fölemelkedem!
עתה אקום יאמר יהוה עתה ארומם עתה אנשא׃
Fogantok szalmát, szültök polyvát, dühötök tűz, megemészt titeket.
תהרו חשש תלדו קש רוחכם אש תאכלכם׃
A népek égetett mészszé lesznek, levágott tövisekké; tűzben hamvadnak el.
והיו עמים משרפות שיד קוצים כסוחים באש יצתו׃
Halljátok meg távol valók, a mit cselekedtem, és tudjátok meg közel valók az én hatalmamat!
שמעו רחוקים אשר עשיתי ודעו קרובים גברתי׃
Megrettentek a bűnösök Sionban, félelem fogja el a gazokat: ki lakhatik közülünk megemésztő tűzzel, ki lakhatik közülünk örök hőséggel?
פחדו בציון חטאים אחזה רעדה חנפים מי יגור לנו אש אוכלה מי יגור לנו מוקדי עולם׃
A ki igazságban jár és egyenesen beszél, a ki megveti a zsarolt nyereséget, a ki kezeit rázván, nem vesz ajándékot, a ki fülét bedugja, hogy véres tervet ne halljon, és szemeit befogja, hogy gonoszt ne lásson:
הלך צדקות ודבר מישרים מאס בבצע מעשקות נער כפיו מתמך בשחד אטם אזנו משמע דמים ועצם עיניו מראות ברע׃
Az magasságban lakozik, kőszálak csúcsa a bástyája, kenyerét megkapja, vize el nem fogy.
הוא מרומים ישכן מצדות סלעים משגבו לחמו נתן מימיו נאמנים׃
A királyt ékességében látják szemeid; látnak széles országot.
מלך ביפיו תחזינה עיניך תראינה ארץ מרחקים׃
Szíved elgondolja a *mult* félelmét: hol az író, hol a mérlegelő, hol a tornyok összeírója?
לבך יהגה אימה איה ספר איה שקל איה ספר את המגדלים׃
A gőgös népet nem látod, a homályos, érthetetlen ajkú népet, dadogó nyelve meg nem érthető.
את עם נועז לא תראה עם עמקי שפה משמוע נלעג לשון אין בינה׃
Lássad Siont, ünnepeinknek városát, szemeid nézzék Jeruzsálemet, mint nyugalom hajlékát, mint sátort, mely nem vándorol, melynek szegei soha ki nem húzatnak, s kötelei soha el nem szakadnak;
חזה ציון קרית מועדנו עיניך תראינה ירושלם נוה שאנן אהל בל יצען בל יסע יתדתיו לנצח וכל חבליו בל ינתקו׃
Sőt az Úr, a dicsőséges lesz ott nékünk folyók és széles vizek gyanánt, a melyekbe nem jő evezős hajó, és nehéz gálya rajtok át nem megy.
כי אם שם אדיר יהוה לנו מקום נהרים יארים רחבי ידים בל תלך בו אני שיט וצי אדיר לא יעברנו׃
Mert az Úr a mi bíránk, az Úr a mi vezérünk, az Úr a mi királyunk, Ő tart meg minket!
כי יהוה שפטנו יהוה מחקקנו יהוה מלכנו הוא יושיענו׃
Megtágultak köteleid, árbóczfájok alapját nem tartják erősen, vitorlát nem feszítenek: akkor sok rablott prédát osztanak, *még* a sánták *is* zsákmányt vetnek.
נטשו חבליך בל יחזקו כן תרנם בל פרשו נס אז חלק עד שלל מרבה פסחים בזזו בז׃
És nem mondja a lakos: beteg vagyok! a nép, a mely benne lakozik, bűnbocsánatot nyer.
ובל יאמר שכן חליתי העם הישב בה נשא עון׃