Genesis 21

Az Úr pedig meglátogatá Sárát, a mint mondotta vala, és akképen cselekedék az Úr Sárával, a miképen szólott vala.
ויהוה פקד את שרה כאשר אמר ויעש יהוה לשרה כאשר דבר׃
Mert fogada Sára az ő méhében, és szűle fiat Ábrahámnak az ő vénségében, abban az időben, melyet mondott vala néki az Isten.
ותהר ותלד שרה לאברהם בן לזקניו למועד אשר דבר אתו אלהים׃
És nevezé Ábrahám az ő fiának nevét, a ki néki született vala, a kit szűlt vala néki Sára, Izsáknak:
ויקרא אברהם את שם בנו הנולד לו אשר ילדה לו שרה יצחק׃
És körűlmetélé Ábrahám az ő fiát Izsákot, nyolcznapos korában, a mint parancsolta vala néki az Isten.
וימל אברהם את יצחק בנו בן שמנת ימים כאשר צוה אתו אלהים׃
Ábrahám pedig száz esztendős *vala,* mikor születék néki az ő fia Izsák.
ואברהם בן מאת שנה בהולד לו את יצחק בנו׃
És monda Sára: Nevetést szerzett az Isten, énnékem; a ki csak hallja, nevet rajtam.
ותאמר שרה צחק עשה לי אלהים כל השמע יצחק לי׃
Ismét monda: Ki mondotta volna Ábrahámnak, hogy Sára fiakat szoptat? s ímé fiat szűltem vénségére.
ותאמר מי מלל לאברהם היניקה בנים שרה כי ילדתי בן לזקניו׃
És felnevekedék a gyermek, és elválasztaték; Ábrahám pedig nagy vendégséget szerze azon a napon, a melyen Izsák elválasztaték.
ויגדל הילד ויגמל ויעש אברהם משתה גדול ביום הגמל את יצחק׃
Mikor pedig Sára nevetgélni látá az Égyiptombéli Hágárnak fiát, kit Ábrahámnak szűlt vala,
ותרא שרה את בן הגר המצרית אשר ילדה לאברהם מצחק׃
Monda Ábrahámnak: Kergesd el ezt a szolgálót az ő fiával egybe, mert nem lesz örökös e szolgáló fia az én fiammal, Izsákkal.
ותאמר לאברהם גרש האמה הזאת ואת בנה כי לא יירש בן האמה הזאת עם בני עם יצחק׃
Ábrahámnak pedig igen nehéznek látszék e dolog, az ő fiáért.
וירע הדבר מאד בעיני אברהם על אודת בנו׃
De monda az Isten Ábrahámnak: Ne lássék előtted nehéznek a gyermeknek és a szolgálónak dolga; valamit mond néked Sára, engedj az ő szavának, mert Izsákról neveztetik a te magod.
ויאמר אלהים אל אברהם אל ירע בעיניך על הנער ועל אמתך כל אשר תאמר אליך שרה שמע בקלה כי ביצחק יקרא לך זרע׃
Mindazáltal a szolgálóleány fiát is néppé teszem, mivelhogy a te magod ő.
וגם את בן האמה לגוי אשימנו כי זרעך הוא׃
Felkele azért Ábrahám jó reggel, és vőn kenyeret és egy tömlő vizet, és adá Hágárnak, és feltevé azt és a gyermeket annak vállára s elbocsátá. Az pedig elméne, és bujdosék a Beérseba pusztájában.
וישכם אברהם בבקר ויקח לחם וחמת מים ויתן אל הגר שם על שכמה ואת הילד וישלחה ותלך ותתע במדבר באר שבע׃
Hogy elfogyott a víz a tömlőből, letevé a gyermeket egy bokor alá.
ויכלו המים מן החמת ותשלך את הילד תחת אחד השיחם׃
És elméne s leűle által ellenébe mintegy nyillövésnyi távolságra; mert azt mondja vala: Ne lássam mikor a gyermek meghal. Leűle tehát által ellenébe, és fölemelé szavát és síra.
ותלך ותשב לה מנגד הרחק כמטחוי קשת כי אמרה אל אראה במות הילד ותשב מנגד ותשא את קלה ותבך׃
Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiálta az Isten angyala az égből Hágárnak, és monda néki: Mi lelt téged Hágár? ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a hol van.
וישמע אלהים את קול הנער ויקרא מלאך אלהים אל הגר מן השמים ויאמר לה מה לך הגר אל תיראי כי שמע אלהים אל קול הנער באשר הוא שם׃
Kelj fel, vedd fel a gyermeket, és viseld gondját, mert nagy néppé teszem őt.
קומי שאי את הנער והחזיקי את ידך בו כי לגוי גדול אשימנו׃
És megnyitá Isten az ő szemeit, és láta egy vízforrást, oda méne azért, és megtölté a tömlőt vízzel, és inni ada a gyermeknek.
ויפקח אלהים את עיניה ותרא באר מים ותלך ותמלא את החמת מים ותשק את הנער׃
És vala Isten a gyermekkel, s az felnövekedék, és lakik vala a pusztában, és lőn íjászszá.
ויהי אלהים את הנער ויגדל וישב במדבר ויהי רבה קשת׃
Lakozék pedig Párán pusztájában, és vőn néki anyja feleséget Égyiptom földéről.
וישב במדבר פארן ותקח לו אמו אשה מארץ מצרים׃
És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel.
ויהי בעת ההוא ויאמר אבימלך ופיכל שר צבאו אל אברהם לאמר אלהים עמך בכל אשר אתה עשה׃
Mostan azért esküdj meg énnékem az Istenre itt, hogy sem én ellenem, sem fiam, sem unokám ellen álnokságot nem cselekszel, hanem azzal a szeretettel, a melylyel én te irántad viseltettem, viseltetel te is én irántam és az ország iránt, a melyben jövevény voltál.
ועתה השבעה לי באלהים הנה אם תשקר לי ולניני ולנכדי כחסד אשר עשיתי עמך תעשה עמדי ועם הארץ אשר גרתה בה׃
És monda Ábrahám: Én megesküszöm.
ויאמר אברהם אנכי אשבע׃
Megdorgálá pedig Ábrahám Abiméleket a kútért, melyet erővel elvettek vala az Abimélek szolgái.
והוכח אברהם את אבימלך על אדות באר המים אשר גזלו עבדי אבימלך׃
És monda Abimélek: Nem tudom kicsoda mívelte e dolgot; te sem jelentetted nekem, s én sem hallottam, hanem csak ma.
ויאמר אבימלך לא ידעתי מי עשה את הדבר הזה וגם אתה לא הגדת לי וגם אנכי לא שמעתי בלתי היום׃
Vett azért Ábrahám juhokat, barmokat és adá Abiméleknek; és egymással szövetséget kötének.
ויקח אברהם צאן ובקר ויתן לאבימלך ויכרתו שניהם ברית׃
És külön állíta Ábrahám a nyájból hét juhot.
ויצב אברהם את שבע כבשת הצאן לבדהן׃
És monda Abimélek Ábrahámnak: Mire való e hét juh, melyet külön állítál?
ויאמר אבימלך אל אברהם מה הנה שבע כבשת האלה אשר הצבת לבדנה׃
És felele *Ábrahám:* Ezt a hét juhot vedd tőlem, hogy bizonyságul legyenek nékem, hogy én ástam ezt a kútat.
ויאמר כי את שבע כבשת תקח מידי בעבור תהיה לי לעדה כי חפרתי את הבאר הזאת׃
Azért nevezék azt a helyet Beérsebának, mivelhogy ott esküdtek vala meg mind a ketten.
על כן קרא למקום ההוא באר שבע כי שם נשבעו שניהם׃
Megköték tehát a szövetséget Beérsebában, és felkele Abimélek és Pikhól annak hadvezére és visszatérének a Filiszteusok földére.
ויכרתו ברית בבאר שבע ויקם אבימלך ופיכל שר צבאו וישבו אל ארץ פלשתים׃
*Ábrahám* pedig tamariskusfákat ültete Beérsebában, és segítségűl hívá ott az örökkévaló Úr Istennek nevét.
ויטע אשל בבאר שבע ויקרא שם בשם יהוה אל עולם׃
És sok ideig tartózkodék Ábrahám a Filiszteusok földén.
ויגר אברהם בארץ פלשתים ימים רבים׃