Psalms 88

Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklőmesternek a Mahalath- lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása.

Cantique. Psaume des fils de Koré. Au chef des chantres. Pour chanter sur la flûte. Cantique d'Héman, l'Ezrachite. Eternel, Dieu de mon salut! Je crie jour et nuit devant toi.

Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente előtted vagyok:

Que ma prière parvienne en ta présence! Prête l'oreille à mes supplications!

Jusson elődbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra!

Car mon âme est rassasiée de maux, Et ma vie s'approche du séjour des morts.

Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott.

Je suis mis au rang de ceux qui descendent dans la fosse, Je suis comme un homme qui n'a plus de force.

Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.

Je suis étendu parmi les morts, Semblable à ceux qui sont tués et couchés dans le sépulcre, A ceux dont tu n'as plus le souvenir, Et qui sont séparés de ta main.

A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikről többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtől.

Tu m'as jeté dans une fosse profonde, Dans les ténèbres, dans les abîmes.

Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.

Ta fureur s'appesantit sur moi, Et tu m'accables de tous tes flots. Pause.

A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. Szela.

Tu as éloigné de moi mes amis, Tu m'as rendu pour eux un objet d'horreur; Je suis enfermé et je ne puis sortir.

Elszakasztottad ismerőseimet tőlem, útálattá tettél előttök engem; berekesztettem és ki nem jöhetek.

Mes yeux se consument dans la souffrance; Je t'invoque tous les jours, ô Eternel! J'étends vers toi les mains.

Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt; kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád terjengetem kezeimet.

Est-ce pour les morts que tu fais des miracles? Les morts se lèvent-ils pour te louer? Pause.

Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Szela.

Parle-t-on de ta bonté dans le sépulcre, De ta fidélité dans l'abîme?

Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hűségedet a pusztulás helyén?

Tes prodiges sont-ils connus dans les ténèbres, Et ta justice dans la terre de l'oubli?

Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?

O Eternel! j'implore ton secours, Et le matin ma prière s'élève à toi.

De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom:

Pourquoi, Eternel, repousses-tu mon âme? Pourquoi me caches-tu ta face?

Miért vetsz el hát Uram engem, *és* rejted el orczádat én tőlem?

Je suis malheureux et moribond dès ma jeunesse, Je suis chargé de tes terreurs, je suis troublé.

Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve; viselem a te rettentéseidet, roskadozom.

Tes fureurs passent sur moi, Tes terreurs m'anéantissent;

Általmentek rajtam a te búsulásaid; a te szorongatásaid elemésztettek engem.

Elles m'environnent tout le jour comme des eaux, Elles m'enveloppent toutes à la fois.

Körülvettek engem, mint a vizek egész napon; együttesen körülöveztek engem. * (Psalms 88:19) Elszakasztottál tőlem barátot és rokont; ismerőseim a - setétség. *

Tu as éloigné de moi amis et compagnons; Mes intimes ont disparu.