Psalms 104

Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!

Mon âme, bénis l'Eternel! Eternel, mon Dieu, tu es infiniment grand! Tu es revêtu d'éclat et de magnificence!

A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;

Il s'enveloppe de lumière comme d'un manteau; Il étend les cieux comme un pavillon.

A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;

Il forme avec les eaux le faîte de sa demeure; Il prend les nuées pour son char, Il s'avance sur les ailes du vent.

A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.

Il fait des vents ses messagers, Des flammes de feu ses serviteurs.

Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.

Il a établi la terre sur ses fondements, Elle ne sera jamais ébranlée.

Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.

Tu l'avais couverte de l'abîme comme d'un vêtement, Les eaux s'arrêtaient sur les montagnes;

Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.

Elles ont fui devant ta menace, Elles se sont précipitées à la voix de ton tonnerre.

Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.

Des montagnes se sont élevées, des vallées se sont abaissées, Au lieu que tu leur avais fixé.

Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.

Tu as posé une limite que les eaux ne doivent point franchir, Afin qu'elles ne reviennent plus couvrir la terre.

A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;

Il conduit les sources dans des torrents Qui coulent entre les montagnes.

Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.

Elles abreuvent tous les animaux des champs; Les ânes sauvages y étanchent leur soif.

Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.

Les oiseaux du ciel habitent sur leurs bords, Et font résonner leur voix parmi les rameaux.

A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.

De sa haute demeure, il arrose les montagnes; La terre est rassasiée du fruit de tes oeuvres.

A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,

Il fait germer l'herbe pour le bétail, Et les plantes pour les besoins de l'homme, Afin que la terre produise de la nourriture,

És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.

Le vin qui réjouit le coeur de l'homme, Et fait plus que l'huile resplendir son visage, Et le pain qui soutient le coeur de l'homme.

Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;

Les arbres de l'Eternel se rassasient, Les cèdres du Liban, qu'il a plantés.

A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.

C'est là que les oiseaux font leurs nids; La cigogne a sa demeure dans les cyprès,

A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.

Les montagnes élevées sont pour les boucs sauvages, Les rochers servent de retraite aux damans.

Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.

Il a fait la lune pour marquer les temps; Le soleil sait quand il doit se coucher.

Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;

Tu amènes les ténèbres, et il est nuit: Alors tous les animaux des forêts sont en mouvement;

Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.

Les lionceaux rugissent après la proie, Et demandent à Dieu leur nourriture.

Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;

Le soleil se lève: ils se retirent, Et se couchent dans leurs tanières.

Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.

L'homme sort pour se rendre à son ouvrage, Et à son travail, jusqu'au soir.

Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.

Que tes oeuvres sont en grand nombre, ô Eternel! Tu les as toutes faites avec sagesse. La terre est remplie de tes biens.

Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.

Voici la grande et vaste mer: Là se meuvent sans nombre Des animaux petits et grands;

Amott gályák járnak *s* czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.

Là se promènent les navires, Et ce léviathan que tu as formé pour se jouer dans les flots.

Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.

Tous ces animaux espèrent en toi, Pour que tu leur donnes la nourriture en son temps.

Adsz nékik *és* ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.

Tu la leur donnes, et ils la recueillent; Tu ouvres ta main, et ils se rassasient de biens.

Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.

Tu caches ta face: ils sont tremblants; Tu leur retires le souffle: ils expirent, Et retournent dans leur poussière.

Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.

Tu envoies ton souffle: ils sont créés, Et tu renouvelles la face de la terre.

Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;

Que la gloire de l'Eternel subsiste à jamais! Que l'Eternel se réjouisse de ses oeuvres!

A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.

Il regarde la terre, et elle tremble; Il touche les montagnes, et elles sont fumantes.

Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!

Je chanterai l'Eternel tant que je vivrai, Je célébrerai mon Dieu tant que j'existerai.

Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;

Que mes paroles lui soient agréables! Je veux me réjouir en l'Eternel.

Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!

Que les pécheurs disparaissent de la terre, Et que les méchants ne soient plus! Mon âme, bénis l'Eternel! Louez l'Eternel!