Job 37

Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!

Mon coeur est tout tremblant, Il bondit hors de sa place.

Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.

Ecoutez, écoutez le frémissement de sa voix, Le grondement qui sort de sa bouche!

Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.

Il le fait rouler dans toute l'étendue des cieux, Et son éclair brille jusqu'aux extrémités de la terre.

Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.

Puis éclate un rugissement: il tonne de sa voix majestueuse; Il ne retient plus l'éclair, dès que sa voix retentit.

Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: *Szakadjatok.*

Dieu tonne avec sa voix d'une manière merveilleuse; Il fait de grandes choses que nous ne comprenons pas.

Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.

Il dit à la neige: Tombe sur la terre! Il le dit à la pluie, même aux plus fortes pluies.

Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.

Il met un sceau sur la main de tous les hommes, Afin que tous se reconnaissent comme ses créatures.

Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.

L'animal sauvage se retire dans une caverne, Et se couche dans sa tanière.

Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.

L'ouragan vient du midi, Et le froid, des vents du nord.

Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.

Par son souffle Dieu produit la glace, Il réduit l'espace où se répandaient les eaux.

És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.

Il charge de vapeurs les nuages, Il les disperse étincelants;

Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.

Leurs évolutions varient selon ses desseins, Pour l'accomplissement de tout ce qu'il leur ordonne, Sur la face de la terre habitée;

Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.

C'est comme une verge dont il frappe sa terre, Ou comme un signe de son amour, qu'il les fait apparaître.

Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?

Job, sois attentif à ces choses! Considère encore les merveilles de Dieu!

Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, *vagy* a tökéletes tudásnak csudáit *érted-é?*

Sais-tu comment Dieu les dirige, Et fait briller son nuage étincelant?

Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?

Comprends-tu le balancement des nuées, Les merveilles de celui dont la science est parfaite?

Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?

Sais-tu pourquoi tes vêtements sont chauds Quand la terre se repose par le vent du midi?

Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.

Peux-tu comme lui étendre les cieux, Aussi solides qu'un miroir de fonte?

Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!

Fais-nous connaître ce que nous devons lui dire; Nous sommes trop ignorants pour nous adresser à lui.

Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át *rajta* és kiderül.

Lui annoncera-t-on que je parlerai? Mais quel est l'homme qui désire sa perte?

Észak felől arany*színű világosság* támad, Isten körül félelmetes dicsőség.

On ne peut fixer le soleil qui resplendit dans les cieux, Lorsqu'un vent passe et en ramène la pureté;

Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.

Le septentrion le rend éclatant comme l'or. Oh! que la majesté de Dieu est redoutable!

Azért rettegjék őt az emberek; a *kevély* bölcsek közül nem lát ő egyet sem.

Nous ne saurions parvenir jusqu'au Tout-Puissant, Grand par la force, Par la justice, par le droit souverain: Il ne répond pas!

C'est pourquoi les hommes doivent le craindre; Il ne porte les regards sur aucun sage.