Psalms 9

Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára.

Davidin Psalmi, kauniista nuoruudesta, edelläveisaajalle. Minä kiitän Herraa kaikesta sydämestäni, ja luettelen kaikki sinun ihmees.

Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.

Minä iloitsen ja riemuitsen sinussa, ja veisaan kiitosta sinun nimelles, sinä kaikkein ylimmäinen,

Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;

Ettäs minun viholliseni olet ajanut takaperin: he lankesivat ja hukkuivat sinun etees.

Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;

Sillä sinä saatat minun oikeuteni ja asiani toimeen: sinä istuit istuimelle, vanhurskauden tuomari.

Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő- székben ültél, mint igaz bíró.

Sinä nuhtelet pakanoita, ja kadotat jumalattomat: sinä pyyhit heidän nimensä pois aina ja ijankaikkisesti.

Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.

Vihollisten hävitykset ovat lopetetut ijäisesti, ja kaupungit sinä kukistit heidän muistonsa on heidän kanssansa kadonnut.

Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.

Mutta Herra pysyy ijankaikkisesti: hän on valmistanut istuimensa tuomioon.

Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.

Ja hän tuomitsee maan piirin vanhurskaudessa, ja hallitsee kansat oikein.

És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.

Ja Herra on köyhän turva: hän on turva hädän aikana.

És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.

Sentähden he sinuun toivovat, jotka sinun nimes tuntevat; sillä et sinä niitä hylkää, jotka sinua, Herra, etsivät.

Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.

Veisatkaat Herralle, joka Zionissa asuu: julistakaat kansoissa hänen tekonsa.

Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.

Sillä se joka kostaa verenvikoja, muistaa heitä, eikä unohda köyhäin parkumista.

Mert számon kéri a *kiontott* vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.

Herra ole minulle armollinen, katso minun ahdistustani niiltä, jotka minua vihaavat, sinä joka ylennät minun surman porteista;

Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;

Että minä luettelisin kaikki sinun kiitokses Zionin tytärten porteissa, ja iloitsisin sinun avustas.

Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.

Pakanat ovat vajonneet siihen hautaan, jonka he valmistivat: heidän jalkansa on käsitetty siinä verkossa, jonka he virittivät.

Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.

Niin ymmärretään Herran tekevän oikeuden, koska jumalatoin juuri omissa kättensä töissä käsitetään; se on tutkisteltava asia, Sela!

Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.

Jospa jumalattomat palajaisivat helvettiin, ja kaikki pakanat, jotka Jumalan unohtavat.

Seolba jutnak a gonoszok, *oda* minden nép, a mely elfeledkezik Istenről.

Sillä ei hän köyhää peräti unohda, ja raadollisten toivo ei huku ijankaikkisesti.

Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.

Nouse, Herra, ettei ihminen saisi valtaa: anna kaikki pakanat edessäs tuomittaa.

Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted! * (Psalms 9:21) Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők! Szela. *

Herra, anna heille opettaja, että pakanat tuntisivat itsensä ihmisiksi, Sela!