Psalms 89

Az Ezrahita Ethán tanítása.
Etanin sen Esrahilaisen opetus. Minä veisaan Herran armoja ijankaikkisesti, ja ilmoitan sinun totuuttas suullani suvusta sukuun,
Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal!
Ja sanon: ijankaikkinen armo käy ylös: sinä pidät uskollisesti totuutes taivaissa.
Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, *mondván:*
Minä olen liiton tehnyt valittuini kanssa: minä olen vannonut Davidille palvelialleni:
Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:
Hamaan ijankaikkisuuteen vahvistan minä sinun siemenes, ja rakennan sinun istuimes suvusta sukuun, Sela!
Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.
Ja taivaat pitää ylistämän, Herra, sinun ihmeitäs, niin myös totuuttas pyhäin seurakunnassa.
És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében.
Sillä kuka taidetaan pilvissä verrattaa Herraan? ja kuka on Herran kaltainen jumalain lasten seassa?
Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, *s ki* olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?
Jumala on sangen väkevä pyhäinsä kokouksissa, ja ihmeellinen kaikkein seassa, jotka ovat hänen ympärillänsä.
Igen rettenetes Isten *ő* a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.
Herra Jumala Zebaot, kuka on niinkuin sinä, väkevä Jumala? ja sinun totuutes on sinun ympärilläs.
Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged.
Sinä vallitset pauhaavaisen meren: sinä hillitset paisuvaiset aallot.
Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.
Sinä lyöt Rahabin kuoliaaksi: sinä hajoitat vihollises urhoollisella käsivarrellas.
Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
Taivaat ovat sinun, maa myös on sinun: sinä olet perustanut maan piirin, ja mitä siinä on.
Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.
Pohjan ja etelän olet sinä luonut: Tabor ja Hermon kiittävät sinun nimeäs.
Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.
Sinulla on voimallinen käsivarsi: väkevä on sinun kätes, ja korkia on oikia kätes.
A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos.
Vanhurskaus ja tuomio on istuimes vahvistus: armo ja totuus ovat sinun kasvois edessä.
Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt.
Autuas on se kansa, joka ihastua taitaa: Herra, heidän pitää vaeltaman sinun kasvois valkeudessa.
Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!
Heidän pitää iloitseman joka päivä sinun nimestäs, ja sinun vanhurskaudessas kunnialliset oleman.
A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.
Sillä sinä olet heidän väkevyytensä kerskaus, ja sinun armos kautta nostat sinä ylös meidän sarvemme.
Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.
Sillä Herra on meidän kilpemme, ja pyhä Israelissa on meidän kuninkaamme.
Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.
Silloin sinä puhuit näyissä pyhilles ja sanoit: minä olen sankarin herättänyt auttamaan: minä olen korottanut valitun kansasta.
Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat;
Minä olen löytänyt palveliani Davidin: minä olen hänen voidellut pyhällä öljylläni.
Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt,
Minun käteni tukee häntä, ja minun käsivarteni vahvistaa häntä.
A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt.
Ei pidä viholliset häntä voittaman, ja väärät ei pidä häntä sulloman.
Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt;
Vaan minä lyön hänen vihollisensa hänen edestänsä; ja niitä, jotka häntä vihaavat, tahdon minä vaivata.
Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit.
Mutta minun totuuteni ja armoni pitää hänen tykönänsä oleman, ja hänen sarvensa pitää minun nimeeni nostettaman ylös.
És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva.
Minä asetan hänen kätensä mereen, ja hänen oikian kätensä virtoihin.
És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre.
Näin hänen pitää minun kutsuman: sinä olet minun Isäni, Jumalani ja turvani, joka minua auttaa.
Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája!
Ja minä asetan hänen esikoiseksi, kaikkein korkeimmaksi kuningasten seassa maan päällä.
Én meg elsőszülöttemmé teszem őt *és* felebbvalóvá a föld királyainál.
Minä pidän hänelle armoni tähteellä ijankaikkisesti, ja minun liittoni pitää hänelle vahva oleman.
Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos *marad* ő vele.
Minä annan hänelle ijankaikkisen siemenen, ja vahvistan hänen istuimensa niinkauvan kuin taivaat pysyvät.
És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait.
Mutta jos hänen lapsensa minun lakini hylkäävät, ja ei vaella minun oikeudessani,
Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;
Jos he minun säätyni turmelevat, ja ei minun käskyjäni pidä;
Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:
Niin minä heidän syntinsä vitsalla rankaisen, ja heidän pahat tekonsa haavoilla.
Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat;
Mutta armoani en minä hänestä käännä pois, enkä salli totuuteni vilpistellä.
De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom.
En minä riko liittoani, ja mitä minun suustani käynyt on, en minä muuta.
Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.
Minä olen vihdoin vannonut pyhyyteni kautta: en minä Davidille valehtele.
Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?
Hänen siemenensä on oleva ijankaikkisesti, ja hänen istuimensa minun edessäni niinkuin aurinko.
Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap.
Ja niinkuin kuu, vahvistetaan se ijankaikkisesti, ja on vahvana niinkuin todistus pilvissä, Sela!
Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela.
Vaan nyt sinä syökset ja heität pois, ja vihastut voidellulles.
De te *mégis* elvetetted és megútáltad *őt,* és megharagudtál a te felkentedre.
Sinä särjet palvelias liiton, ja tallaat hänen kruununsa maahan.
Felbontottad a te szolgáddal *kötött* szövetséget, földre tiportad az ő koronáját.
Sinä rikot hänen muurinsa, ja annat hänen linnansa särjettää.
Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit.
Häntä raatelevat kaikki ohitsekäyväiset: hän on tullut läsnäolevaisillensa nauruksi.
Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt.
Sinä korotat hänen vihollistensa oikian käden, ja ilahutat kaikki hänen vainollisensa.
Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.
Hänen miekkansa voiman olet sinä myös ottanut pois, ja et salli hänen voittaa sodassa,
Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban.
Sinä hävitit hänen puhtautensa, ja annoit hänen istuimensa kaatua maahan.
Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted.
Sinä lyhennät hänen nuoruutensa ajat, ja peität hänen häpiällä, Sela!
Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.
Herra, kuinka kauvan sinä sinus niin salaat? ja annat hirmuisuutes palaa niinkuin tulen?
Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, *és* ég a te haragod, mint a tűz?
Muista, kuinka lyhyt minun elämäni on: miksis tahdoit kaikki ihmiset hukkaan luoda?
Emlékezzél meg rólam: mily *rövid* az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!
Kuka elää, ja ei näe kuolemaa? kuka sielunsa tuonelan käsistä pelastaa? Sela!
Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált *s* megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? Szela.
Herra, kussa ovat sinun entiset armos, jotkas Davidille vannonut olet totuudessas?
Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra!
Muista, Herra, palveliais pilkkaa, jonka minä kannan helmassani, kaikista niin monista kansoista,
Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek *gyalázatját* hordozom keblemben,
Joilla, Herra, vihollises pilkkaavat, joilla he pilkkaavat voideltus askelia.
A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit. * (Psalms 89:53) Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen. *
Kiitetty olkoon Herra ijankaikkisesti, amen! ja amen!