Psalms 50

Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
Asaphin Psalmi. Herra, väkevä Jumala, puhuu, ja kutsuu maailman hamasta auringon koitosta niin laskemiseen asti.
A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
Zionista antaa Jumala täydellisen kirkkauden paistaa.
Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
Meidän Jumalamme tulee, ja ei vaikene: kuluttavainen tuli käy hänen edellänsä, ja hänen ympärillänsä väkevä ilma.
Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
Hän kutsuu taivaat ylhäältä ja maan, tuomitaksensa kansaansa.
Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
Kootkaat minulle minun pyhäni, jotka liitostani enemmän pitävät kuin uhrista.
És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. Szela.
Ja taivaat pitää hänen vanhurskauttansa ilmoittaman; sillä Jumala on tuomari, Sela!
Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
Kuule, kansani! minä tahdon puhua, ja sinun seassas, Israel, todistaa: minä Jumala olen sinun Jumalas,
Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
Uhreistas en minä sinua nuhtele; sillä sinun polttouhris ovat alati minun edessäni.
*De* nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
En minä ota härkiä sinun huoneestas, enkä kauriita navetastas;
Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
Sillä kaikki metsän eläimet ovat minun, ja eläimet vuorilla tuhansin.
Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai *tudva vannak* nálam.
Minä tunnen kaikki linnut vuorten päällä, ja metsän pedot ovat minun edessäni.
Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
Jos minä isoon, en minä sitä sano sinulle; sillä maan piiri on minun, ja kaikki mitä siinä on.
Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
Luuletkos minun syövän härjän lihaa? ja kauristen verta juovan?
Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
Uhraa Jumalalle kiitosuhri, ja maksa Ylimmäiselle lupaukses;
És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
Ja avukses huuda minua hädässäs, niin minä tahdon auttaa sinua, ja sinun pitää kunnioittaman minua.
A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
Mutta jumalattomalle sanoo Jumala: miksi sinä ilmoitat minun säätyjäni? ja otat minun liittoni suulles?
Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
Ettäs kuritusta vihaat, ja heität minun sanani taakses.
Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
Koskas varkaan näet, niin sinä juokset hänen kanssansa, ja pidät yhtä huorintekiäin kanssa.
A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
Sinun suus sallit sinä pahaa puhua, ja kieles saattaa petosta matkaan.
Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
Sinä istut ja puhut veljeäs vastaan, äitis poikaa sinä pilkkaat.
Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom *azokat.*
Näitä teet, ja minä olen vaiti; niin sinä luulet, että minä olen sinun kaltaises; mutta minä nuhtelen sinua ja asetan näitä silmäis eteen.
Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
Ymmärtäkäät siis näitä te, jotka Jumalan unhotatte; etten minä tempaisi joskus pois, ja ei olisi vapahtajaa.
A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
Joka kiitosta uhraa, se ylistää minua, ja siinä on se tie, että minä osoitan hänelle Jumalan autuuden.