Psalms 147

Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
Kiittäkäät Herraa! sillä Jumalaamme kiittää on kallis asia: kiitos on suloinen ja kaunis.
Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
Herra rakentaa Jerusalemin, ja kokoo hajoitetut Israelilaiset.
Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
Hän parantaa murretut sydämet, ja sitoo heidän kipunsa.
Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
Hän lukee tähdet, ja kutsuu heitä kaikkia nimeltänsä.
Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
Suuri on meidän Herramme, ja suuri hänen voimansa, ja hänen viisautensa on määrätöin.
Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
Herra ojentaa raadolliset, ja jumalattomat maahan paiskaa.
Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
Vuoroin veisatkaat Herralle kiitossanalla, ja veisatkaat meidän Herrallemme kanteleella;
A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, *és* füvet sarjaszt a hegyeken;
Joka taivaan pilvillä peittää ja antaa sateen maan päälle; joka ruohot vuorilla kasvattaa;
A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
Joka eläimille antaa heidän ruokansa, ja kaarneen pojille, jotka häntä avuksensa huutavat.
Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
Ei hän mielisty hevosten väkevyyteen, eikä hänelle kelpaa miehen sääriluut.
Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
Herralle kelpaavat ne, jotka häntä pelkäävät, ja jotka hänen laupiuteensa uskaltavat.
Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
Ylistä, Jerusalem, Herraa: kiitä, Zion, sinun Jumalaas!
Mert erősekké teszi kapuid zárait, *s* megáldja benned a te fiaidat.
Sillä hän vahvistaa sinun porttis salvat, ja siunaa sinussa sinun lapses.
Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
Hän saattaa rauhan sinun ääriis, ja ravitsee sinua parhailla nisuilla.
Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
Hän lähettää puheensa maan päälle: hänen sanansa nopiasti juoksee.
Olyan havat ád, mint a gyapjú, *és* szórja a deret, mint a port.
Hän antaa lumen niinkuin villan; hän hajoittaa härmän niinkuin tuhan.
Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
Hän heittää rakeensa niinkuin palat; kuka hänen pakkasensa edessä kestää?
Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
Hän lähettää sanansa, ja sulaa ne; hän antaa tuulen puhaltaa, niin vedet juoksevat.
Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
Hän ilmoittaa Jakobille sanansa, ja Israelille säätynsä ja oikeutensa.
Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
Ei hän niin tehnyt kaikille pakanoille; eikä he tiedä hänen oikeuttansa, Halleluja!