Proverbs 31

Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
Kuningas Lemuelin sanat: oppi, jonka hänen äitinsä hänelle opetti:
Mit *szóljak,* fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
Ah minun poikani, ah minun kohtuni poika, ah minun toivottu poikani!
Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
Älä anna vaimon saada tavaraas, ja älä käy niillä retkillä, joissa kuninkaat turmeltuvat.
Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
Ei kuningasten, o Lemuel, ei sovi kuningasten viinaa juoda, eli ruhtinasten väkeviä juotavia,
Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
Ettei he joisi, ja oikeutta unohtaisi, ja vääntelisi köyhäin asiaa.
Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
Antakaat väkeviä juotavia niille, jotka hukkumallnsa ovat, ja viinaa murheellisille sieluille,
Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
Että he joisivat, ja unohtaisivat ahdistuksensa, ja ei enää johdattaisi mieleensä viheliäisyyttänsä.
Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
Avaa suus mykän edessä, ja auta hyljättyin asiaa.
Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
Avaa suus, ja tuomitse oikein, ja pelasta vaivainen ja köyhä.
Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
Joka toimellisen vaimon löytää, se on kalliimpi kuin kaikkein kallimmat päärlyt:
Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
Hänen miehensä sydän uskaltaa häneen: hänen elatuksensa ei puutu häneltä.
Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
Hän tekee hänelle hyvää ja ei pahaa kaikkena elinaikanansa.
Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
Hän harjoittaa itsensä villoissa ja pellavissa, ja tekee mielellänsä työtä käsillänsä.
Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
Hän on niinkuin kauppamiehen haaksi, joka elatuksensa tuo kaukaa.
Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
Hän nousee yöllä, ja antaa perheellensä ruokaa, ja piioillensa heidän osansa.
Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
Hän pyytää peltoa ja saa sen, ja istutaa viinapuita kättensä hedelmästä.
Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
Hän vyöttää kupeensa väkevydellä, ja vahvistaa käsivartensa.
Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
Hän näkee askareensa hyödylliseksi: hänen kynttiläänsä ei sammuteta yöllä.
Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
Hän ojentaa kätensä rukkiin, ja tarttuu sormillansa kehrävarteen.
Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
Hän kohottaa kätensä köyhille, ja ojentaa kätensä tarvitseville.
Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
Ei hän pelkää lunta huoneessansa; sillä kaikella hänen perheellänsä ovat kaksinkertaiset vaatteet.
Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
Hän tekee itsellensä makausvaatteita: valkia kallis liina ja purppura ovat hänen pukunsa.
Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
Hänen miehensä on tuttu porteissa, istuissansa maan vanhimpain tykönä.
Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
Hän tekee kallista liinaa ja myy sitä, ja antaa vyön kauppaajalle.
Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
Väkevyys ja kunnia on hänen pukunsa, ja hän nauraa seuraavaiselle ajalle.
Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
Hän avaa suunsa viisaudessa, ja hänen kielensä on suloinen oppi.
Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
Hän katselee kurkistellen, kuinka hänen huoneessansa kaikki asiat ovat, ja ei syö laiskuudessa leipäänsä.
Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
Hänen poikansa tulevat ja ylistävät häntä autuaaksi: hänen miehensä kiittää häntä sanoen:
Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
Moni tytär käyttää itsensä kauniisti; mutta sinä käyt ylitse heidän kaikkein.
Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
Otollinen olla on petollisuus, ihana olla on turha; vaan vaimo, joka Herraa pelkää, ylistetään.
Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
Antakaat hänelle kättensä hedelmästä, ja hänen kättensä työt kiittäkään häntä porteissa.