Job 8

Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:

Niin vastasi Bildad Suasta ja sanoi:

Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?

Kuinka kauvan sinä tahdot näitä puhua? ja sinun suus puheet ovat niinkuin väkevä tuuli?

Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?

Väärinkö Jumala tuomitsee, eli rikkooko Kaikkivaltias oikeuden?

Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.

Jos poikas ovat syntiä tehneet hänen edessänsä, niin hän on hyljännyt heitä heidän pahain tekoinsa tähden.

De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz *bocsánatért* könyörögsz;

Mutta jos sinä aikanansa etsit Jumalaa, ja rukoilet Kaikkivaltiasta hartaasti,

Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.

Ja jos sinä olet puhdas ja hyvä, niin hän herättää sinun, ja taas tekee rauhalliseksi hurskautes majan.

És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.

Ja kussa sinulla oli ennen vähä, pitää tästedes sinulle sangen paljon lisääntymän.

Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!

Sillä kysy nyt entisiltä sukukunnilta, ja rupee kysymään heidän isiltänsä.

Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.

Sillä me olemme niinkuin eilen tulleet, ja emme mitään tiedä: meidän elämämme on niinkuin varjo maan päällä.

Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!

Heidän pitää opettaman sinua, ja sanoman sinulle, ja tuoman puheensa edes sydämestänsä.

Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?

Kasvaako kaisla, ellei seiso loassa? eli kasvaako ruoho ilman vettä?

Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.

Koska se vielä kukoistaa ennenkuin se niitetään, kuivettuu se ennenkuin heinä korjataan.

Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége *is *elvész.

Niin käy kaikkein niiden, jotka Jumalan unhottavat, ja ulkokullattuin toivo katoo.

Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.

Sillä hänen toivonsa tulee tyhjäksi, ja hänen uskalluksensa niinkuin hämähäkin verkko.

Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.

Hän luottaa huoneensa päälle, ja ei se pidä seisoman; hän turvaa siihen, ja ei se pidä pysyväinen oleman.

Bő nedvességű ez a napfényen *is,* és ágazata túlnő a kertjén.

Se viheriöitsee kyllä ennen auringon nousemaa, ja sen heikot oksat kasvavat hänen yrttitarhassansa.

Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.

Hänen juurensa seisoo paksuna lähteen tykönä, ja huoneet kivien päällä.

Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!

Mutta koska hän nielee sen paikastansa, kieltää hän sen, niinkuin ei olis nähnytkään sitä.

Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.

Katso, tämä on hänen menonsa riemu; ja toiset taas kasvavat tuhasta.

Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.

Sentähden katso, ei Jumala hyviä hylkää, eikä vahvista pahain kättä,

Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.

Siihen asti että sinun suus naurulla täytetään ja huules riemulla.

Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.

Mutta ne jotka sinua vihaavat, pitää häpiään tuleman; ja jumalattomain asuinsia ei pidä pysyväinen oleman.