Job 36

És folytatá Elihu, és monda:
Elihu puhui vielä ja sanoi:
Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
Odota vielä vähä, minä osoitan sinulle sen; sillä minulla on vielä nyt jotakin Jumalan puolesta sanomista.
Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
Minä tuon minun ymmärrykseni kaukaa, ja osoitan, että minun Luojani on hurskas.
Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású *ember áll* melletted.
Sillä minun puheessani ei tosin ole petosta, minun ymmärrykseni on vilpitöin sinun edessäs.
Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
Katso, Jumala on voimallinen, ei kuitenkaan hän ketään hylkää: Hän on voimallinen sydämensä väestä.
Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
Jumalatointa ei hän varjele, vaan auttaa köyhää oikeuteen.
Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
Ei hän käännä silmiänsä pois hurskaasta: hän on myös kuningasten kanssa istuimella: hän antaa heidän pysyä alinomati, että he korkiaksi tulevat.
És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
Ja ehkä vangit olisivat jalkapuussa, ja sidottuna surkeuden köysillä:
Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak *rajtok.*
Niin hän ilmoittaa heille heidän työnsä ja rikoksensa, että he ovat tehneet väkivaltaa,
Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
Ja avaa heidän korvansa kuritukseen, ja sanoo heille, että he kääntyisivät pois vääryydestä.
Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
Jos he kuulevat ja palvelevat häntä, niin he hyvissä päivissä vanhenevat ja ilolla elävät.
Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
Jos ei he kuule, niin he kaatuvat miekalla, ja hukkuvat ennenkuin he sen havaitsevat.
De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
Ulkokullatut kartuttavat vihan: ei he huuda, kuin he vankina ovat;
Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
Niin heidän sielunsa kuolee nuoruudessa, ja heidän elämänsä huorintekiäin seassa.
A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
Mutta vaivaista auttaa hän vaivaisuudessa, ja avaa köyhäin korvan murheessa.
Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
Hän tempaa sinunkin ahdistuksen kidasta avaruuteen, jolla ei pohjaa ole; ja sinun pöydälläs on lepo, täytetty kaikella hyvällä.
De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
Ja sinä olet täydellisesti havaitseva jumalattoman tuomion; mutta tuomio ja oikeus vahvistaa sinun.
Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
Katso, ettei viha ole vietellyt sinua voimassas, eli suuret lahjat ole kääntäneet sinua.
Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
Luuletkos hänen huolivan jalouttas, kultaa eli jonkun väkevyyttä ja varaa?
Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
Ei sinun tarvitse ikävöidä yötä, karatakses ihmisten päälle siallansa.
Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
Kavahda sinuas, ja älä käännä sinuas vääryyteen, niikuin sinä surkeuden tähden ruvennut olet.
Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
Katso, Jumala on korkia voimassansa: kuka on senkaltainen opettaja kuin hän on?
Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja *azt:* Igazságtalanságot cselekedtél?
Kuka tutkii hänen tiensä? ja kuka sanoo hänelle: sinä teet väärin?
Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
Muista, ettäs ylistät hänen töitänsä, niinkuin ihmiset veisaavat.
Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
Sillä kaikki ihmiset sen nähneet ovat: Ihmiset näkevät sen kaukaa.
Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
Katso, Jumala on suuri, ja emme tiedä sitä: hänen vuosilukunsa ovat arvaamattomat.
Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
Sillä hän tekee veden pieniksi pisaroiksi, ja ajaa pilvensä kokoon sateeksi,
A melyet a fellegek *özönnel* öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
Että pilvet pisaroitsevat ja vuotavat vahvasti ihmisten päälle.
De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
Koska hän aikoo hajoittaa pilvensä ja majansa jylinän.
Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
Katso, niin hän levittää valkeutensa sen päälle, ja peittää meren syvyyden.
Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
Sillä näillä tuomitsee hän kansan; ja antaa ruokaa runsaasti.
Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
Hän kätkee valkeuden käsissänsä, ja käskee sen palata.
Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról. * (Job 36:34) Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyéből. *
Sen ilmoittaa hänen lähimmäisensä, joka on pitkäisen viha pilvissä.