Job 32

Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:
آن سه دوست ایّوب دیگر جوابی نداشتند که به او بدهند، زیرا او خودش را بی‌گناه می‌دانست.
Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.
آنگاه شخصی به نام الیهو، پسر برکئیل بوزی، از خاندان رام، که در آنجا حاضر بود خشمگین شد، چون ایّوب خود را بی‌گناه می‌دانست و خدا را متّهم می‌کرد.
De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.
او همچنین بر آن سه دوست ایّوب خشمگین بود؛ زیرا هرچند جواب درستی نداشتند تا ایّوب را قانع کنند که گناهکار است، او را محکوم می‌ساختند.
Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.
الیهو تا آن لحظه صبر کرده و به ایّوب جوابی نداده بود، چون دیگران از او بزرگتر بودند.
De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.
ولی وقتی دید که آنها ساکت مانده‌اند، خشمگین شد.
És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.
پس الیهو رشتهٔ سخن را به دست گرفته گفت: چون من جوانتر از شما هستم، بنابراین ترسیدم که اظهار عقیده کنم.
Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!
به خود گفتم که شما پیرترید و باید از روی تجربهٔ سالهای عمر خود با حکمت سخن بگویید.
Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!
امّا این روح خدای قادر مطلق است که به انسان حکمت می‌بخشد،
Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.
سن و سال نیست که به ما حکمت می‌آموزد یا کمک می‌کند که بفهمیم چه چیزی درست است.
Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!
پس حالا به من گوش بدهید، تا نظر خود را برای شما بیان کنم.
Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.
من با صبر و دقّت به سخنان و دلایل شما گوش دادم، امّا هیچ‌کدام شما نتوانستید جواب قانع کننده‌ای به ایّوب بدهید و ثابت کنید که او گناهکار است.
Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.
من با صبر و دقّت به سخنان و دلایل شما گوش دادم، امّا هیچ‌کدام شما نتوانستید جواب قانع کننده‌ای به ایّوب بدهید و ثابت کنید که او گناهکار است.
Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!
نگویید که ما حکیم هستیم و تنها خدا می‌تواند گناهکار را به‌خاطر گناهش مقصّر بداند.
Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.
ایّوب با شما صحبت می‌کرد نه با من. اگر با من صحبت می‌کرد، طور دیگری به او جواب می‌دادم.
Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.
شما دیگر جرأت ندارید که جوابی بدهید یا حرفی بزنید.
Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.
اکنون چون شما سکوت کرده‌اید، من نمی‌توانم خاموش بنشینم و چیزی نگویم.
Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!
من می‌خواهم حرف خود را بزنم و عقیدهٔ خود را بیان کنم،
Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.
زیرا حرفهای زیادی برای گفتن دارم و دیگر نمی‌توانم صبر کنم.
Ímé, bensőm olyan, mint az *új* bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, *csaknem* szétszakad.
دل من مثل مَشکِ شراب پُر و نزدیک به ترکیدن است.
Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.
تا حرف نزنم آرام نمی‌گیرم، پس باید حرف بزنم.
Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;
من از کسی طرفداری نمی‌کنم و از روی چاپلوسی حرف نمی‌زنم،
Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!
زیرا اگر تملّق و چاپلوسی کنم، خالقم به حیات من خاتمه می‌دهد.