Job 28

Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
نقره از معدن استخراج می‌شود و طلا را در کوره تصفیه می‌کنند.
A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
آهن را از زمین به دست می‌آورند و مس را از ذوب کردن سنگها.
Határt vet *az ember* a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
مردم در اعماق تاریکی جستجو می‌کنند و برای سنگهای معدنی تا دورترین نقطهٔ زمین به جستجو می‌پردازند.
Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
فراتر از جایی که کسی زندگی کند یا پای بشری به آنجا رسیده باشد و از طنابها خود را آویزان کرده به درون می‌روند.
Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
سطح زمین خوراک به بار می‌آورد، درحالی‌که در زیر هستهٔ همین زمین، آتش مذاب نهفته است.
Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
سنگهای زمین دارای یاقوت و خاک آن دارای طلا می‌باشد.
Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
نه پرندگان شکاری راه آن معادن را می‌دانند و نه لاشخورها در بالای آنها پرواز کرده‌اند.
Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
شیر و حیوان درندهٔ دیگری در آن جاها قدم نزده‌ است.
Ráveti kezét *az ember* a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
امّا مردم، سنگ خارا را می‌شکنند و کوهها را از بیخ می‌کنند،
A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
صخره‌‌ها را می‌شکافند و سنگهای نفیس به دست می‌آورند.
Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
سرچشمهٔ دریاها را می‌کاوند و چیزهای نهفته را بیرون می‌آورند.
De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
امّا حکمت را در کجا می‌توان یافت و دانش در کجا پیدا می‌شود؟
Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
انسان فانی راه آن را نمی‌داند و در دنیای زندگان پیدا نمی‌شود.
A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
اعماق اقیانوس‌ها می‌گویند که حکمت پیش ما نیست و در اینجا پیدا نمی‌شود.
Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
حکمت را نمی‌توان با طلا خرید و ارزش آن بیشتر از نقره است،
Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
گرانبهاتر است از طلا و جواهرات نفیس.
Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
طلا و الماس را نمی‌توان با حکمت برابر کرد و با جواهر و طلای نفیس مبادله نمی‌شود.
Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
ارزش حکمت بمراتب بالاتر از مرجان و بلور و گرانتر از لعل است.
Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
یاقوت کبود و طلای خالص را نمی‌توان با حکمت مقایسه کرد.
A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
پس حکمت را از کجا می‌توان به دست آورد و منشأ دانش کجاست؟
Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
حکمت از نظر تمام موجودات زنده پوشیده است و حتّی پرندگان هوا نیز آن را نمی‌بینند.
A pokol és halál azt mondják: *Csak* hírét hallottuk füleinkkel!
مرگ و نیستی ادّعا می‌کنند که فقط شایعه‌ای از آن شنیده‌اند.
Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
تنها خدا راه حکمت را می‌شناسد و می‌داند آن را در کجا می‌توان یافت.
Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
زیرا هیچ گوشهٔ زمین از او پوشیده نیست، و هر چیزی را که در زیر آسمان است می‌بیند.
Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
خدا، به باد قدرت وزیدن می‌دهد و حدود و اندازهٔ دریاها را تعیین می‌کند.
Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
به باران فرمان می‌دهد که در کجا ببارد و برق و صاعقه در کدام مسیر تولید شوند.
Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
پس او می‌داند که حکمت در کجاست. او آن را امتحان کرد، ارزش آن را دیده تأیید فرمود.
Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
آنگاه به بشر گفت: «به یقین بدانید که ترس از خداوند، حکمت واقعی و پرهیزکردن از شرارت، دانش حقیقی است.»