Psalms 61

Az éneklőmesternek hangszerre: Dávidé.

Aŭskultu, ho Dio, mian krion; Atentu mian preĝon.

Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.

De la fino de la tero mi vokas al Vi en la malĝojo de mia koro: Sur rokon tro altan por mi suprenkonduku min.

E föld széléről kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem *innen* a sziklára, a hova én nem jutok.

Ĉar Vi estis mia rifuĝejo, Fortika turo kontraŭ malamiko.

Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen.

Lasu min loĝi eterne en Via tendo, Havi rifuĝon sub la kovro de Viaj flugiloj. Sela.

Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! Szela.

Ĉar Vi, ho Dio, aŭdis miajn promesojn; Vi donis al mi la heredon de tiuj, kiuj timas Vian nomon.

Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelőinek örökségét megadtad nékem.

Aldonu tagojn al la tagoj de la reĝo, Ke liaj jaroj daŭru multajn generaciojn.

Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre *nyujtsd.*

Li restu eterne antaŭ Dio; Boneco kaj vero laŭ Via volo lin gardu.

Isten előtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt. * (Psalms 61:9) Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon. *

Tiel mi prikantos Vian nomon eterne, Plenumante miajn promesojn ĉiutage.