Psalms 56

Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták őt a filiszteusok Gáthban.
Korfavoru min, ho Dio, ĉar homo volas min engluti, Dum la tuta tago malamiko min premas.
Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!
Miaj malamikoj volas min engluti ĉiutage, Ĉar multaj militas kontraŭ mi fiere.
Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos *Isten!*
En la tago, kiam mi timas, Mi fidas Vin.
Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.
Dion, kies vorton mi gloras, Tiun Dion mi fidas; mi ne timas: Kion karno faros al mi?
Isten által dicsekedem az ő igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
Dum la tuta tago ili atakas miajn vortojn; Ĉiuj iliaj pensoj pri mi estas por malbono.
Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.
Ili kolektiĝas, embuskas, observas miajn paŝojn, Penante kapti mian animon.
Egybegyűlnek, elrejtőznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.
Por ilia malbonago repagu al ili, En kolero faligu la popolojn, ho Dio!
Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!
Mian vagadon Vi kalkulis; Metu miajn larmojn en Vian felsakon, Ili estas ja en Via libro.
Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?
Tiam miaj malamikoj returniĝos malantaŭen en la tago, kiam mi vokos; Tion mi scias, ke Dio estas kun mi.
Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.
Mi gloros vorton de Dio; Mi gloros vorton de la Eternulo.
Dicsérem Istent, az ő ígéretéért, dicsérem az Urat az ő igéretéért.
Dion mi fidas, mi ne timas: Kion faros al mi homo?
Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
Mi faris al Vi, ho Dio, promesojn, Mi plenumos al Vi dankoferojn.
Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat; * (Psalms 56:14) Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában. *
Ĉar Vi savis mian animon de la morto, Kaj miajn piedojn de falpuŝiĝo, Por ke mi iradu antaŭ Dio En la lumo de la vivo.