Psalms 107

Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
Gloru la Eternulon, ĉar Li estas bona; Ĉar eterna estas Lia boneco:
*Ezt* mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Diru la liberigitoj de la Eternulo, Kiujn Li liberigis el la mano de malamiko,
És a kiket összegyűjtött a *különböző* földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
Kiujn Li kolektis el la landoj, De oriento kaj okcidento, De nordo kaj de la maro.
Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
Ili vagis en la dezerto, laŭ vojo senviva, Urbon loĝatan ili ne trovis;
Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
Ili malsatis kaj soifis, Ilia animo en ili senfortiĝis.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
Sed ili ekkriis al la Eternulo en sia sufero, Kaj Li liberigis ilin el ilia mizero.
És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
Kaj Li kondukis ilin laŭ ĝusta vojo, Ke ili venu al urbo loĝata.
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,
Ili gloru la Eternulon por Lia boneco, Kaj por Liaj mirakloj antaŭ la homidoj.
Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
Ĉar Li satigis animon soifantan, Kaj animon malsatan Li plenigis per bonaĵo.
A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Ili sidis en mallumo kaj en ombro de morto, Katenitaj de mizero kaj fero;
Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
Ĉar ili malobeis la vortojn de Dio Kaj malŝatis la decidon de la Plejaltulo.
Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
Kaj Li frapis ilian koron per sufero; Ili falis, kaj neniu helpis.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Sed ili ekkriis al la Eternulo en sia sufero, Kaj Li liberigis ilin el ilia mizero.
Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
Li eligis ilin el mallumo kaj ombro de morto, Kaj iliajn ligilojn Li disŝiris.
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,
Ili gloru la Eternulon por Lia boneco, Kaj por Liaj mirakloj antaŭ la homidoj.
Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
Ĉar Li rompis kuprajn pordojn, Kaj disbatis ferajn riglilojn.
A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
La malsaĝuloj suferis pro siaj pekaj vojoj Kaj pro siaj krimoj;
Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
Ĉiujn manĝojn abomenis ilia animo, Kaj ili atingis la pordegon de la morto.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
Sed ili ekkriis al la Eternulo en sia sufero, Kaj Li liberigis ilin el ilia mizero.
Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
Li sendis Sian vorton, Kaj Li sanigis ilin kaj savis ilin de la tombo.
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért,
Ili gloru la Eternulon por Lia boneco, Kaj por Liaj mirakloj antaŭ la homidoj.
És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
Kaj ili oferdonu dankajn oferojn, Kaj rakontu Liajn farojn kun kantado.
A kik hajókon tengerre szállnak, *és* a nagy vizeken kalmárkodnak,
Kiuj veturas per ŝipoj sur la maro, Kiuj komercas sur grandaj akvoj,
Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
Tiuj vidis la farojn de la Eternulo Kaj Liajn miraklojn en la profundo.
Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
Li diris, kaj aperis granda ventego Kaj alte levis ĝiajn ondojn:
Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
Ili leviĝas ĝis la ĉielo, malleviĝas en la abismojn; Ilia animo konsumiĝas de sufero;
Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
Ili iras ĉirkaŭe kaj ŝanceliĝas kiel ebriulo, Kaj ilia tuta saĝeco malaperas.
De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
Sed ili ekkriis al la Eternulo en sia sufero, Kaj Li eligis ilin el ilia mizero.
Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
Li kvietigis la ventegon, Kaj ĝiaj ondoj silentiĝis.
És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
Kaj ili ekĝojis, kiam fariĝis silente; Kaj Li alkondukis ilin al la dezirata haveno.
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember*ek* fiai iránt való csodadolgaiért!
Ili gloru la Eternulon por Lia boneco, Kaj por Liaj mirakloj antaŭ la homidoj.
És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
Kaj ili altigu Lin en popola kunveno, Kaj en kunsido de plejaĝuloj ili Lin laŭdu.
Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
Li ŝanĝas riverojn en dezerton, Kaj fontojn de akvo en sekaĵon;
Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
Fruktoportan teron en salan dezerton, Pro la malboneco de ĝiaj loĝantoj.
Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
Li ŝanĝas dezerton en lagon, Kaj sekan teron en fontojn de akvo;
És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
Kaj Li loĝigas tie malsatulojn, Kaj ili konstruas urbon loĝatan.
És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
Kaj ili prisemas kampojn, Plantas vinberujojn, kaj ricevas fruktojn.
És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
Kaj Li ilin benas, kaj ili tre multiĝas, Kaj brutoj ne mankas al ili.
De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Kaj kiam ili estas tre malmultaj kaj malfortaj Pro la premanta malbono kaj mizero,
Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
Li verŝas honton sur eminentulojn, Kaj erarvagigas ilin en dezerto senvoja.
De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
Malriĉulon Li altigas el mizero, Kaj kreas familiojn kiel ŝafojn.
Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
La virtuloj tion vidas, kaj ĝojas; Kaj ĉia malboneco fermas sian buŝon.
A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Kiu estas saĝa, tiu tion observu, Kaj oni komprenu la favoraĵojn de la Eternulo.