Proverbs 27

Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap *tereád.*

Beroem u niet over den dag van morgen; want gij weet niet, wat de dag zal baren.

Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.

Laat u een vreemde prijzen, en niet uw mond; een onbekende, en niet uw lippen.

Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.

Een steen is zwaar, en het zand gewichtig; maar de toornigheid des dwazen is zwaarder dan die beide.

A búsulásban kegyetlenség *van,* és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?

Grimmigheid en overloping van toorn is wreedheid; maar wie zal voor nijdigheid bestaan?

Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.

Openbare bestraffing is beter dan verborgene liefde.

Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.

De wonden des liefhebbers zijn getrouw; maar de kussingen des haters zijn af te bidden.

A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.

Een verzadigde ziel vertreedt het honigzeem; maar aan een hongerige ziel is alle bitter zoet.

Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.

Gelijk een vogel is, die uit zijn nest omdoolt, alzo is een man, die omdoolt uit zijn plaats.

*Mint* a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes *szavai is, melyek* lelke tanácsából *valók.*

Olie en reukwerk verblijdt het hart; alzo is de zoetigheid van iemands vriend, vanwege den raad der ziel.

A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.

Verlaat uw vriend, noch den vriend uws vaders niet; en ga ten huize uws broeders niet op den dag van uw tegenspoed. Beter is een gebuur die nabij is, dan een broeder, die verre is.

Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.

Zijt wijs, mijn zoon, en verblijd mijn hart; opdat ik mijn smader wat te antwoorden heb.

Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.

De kloekzinnige ziet het kwaad, en verbergt zich; de slechten gaan henen door, en worden gestraft.

Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.

Als iemand voor een vreemde borg geworden is, neem zijn kleed, en pand hem voor een onbekende vrouw.

A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.

Die zijn vriend zegent met luider stem, zich des morgens vroeg opmakende, het zal hem tot een vloek gerekend worden.

A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.

Een gedurige druiping ten dage des slagregens en een kijfachtige huisvrouw zijn even gelijk.

Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.

Elkeen, die haar verbergt, zou den wind verbergen, en de olie zijner rechterhand, die roept.

*Miképen* egyik vassal a másikat élesítik, *a képen* az ember élesíti az ő barátjának orczáját.

IJzer scherpt men met ijzer; alzo scherpt een man het aangezicht zijns naasten.

*Mint* a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.

Die den vijgeboom bewaart, zal zijn vrucht eten; en die zijn heer waarneemt, zal geëerd worden.

Mint a vízben egyik orcza a másikat *megmutatja,* úgy egyik embernek szíve a másikat.

Gelijk in het water het aangezicht is tegen het aangezicht, alzo is des mensen hart tegen den mens.

*Mint* a sír és a pokol meg nem elégednek, *úgy* az embernek szemei meg nem elégednek.

De hel en het verderf worden niet verzadigd; alzo worden de ogen des mensen niet verzadigd.

*Mint* az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében *próbáltatik meg, úgy* az ember az ő híre-neve szerint.

De smeltkroes is voor het zilver, en de oven voor het goud; alzo is een man naar zijn lof te proeven.

Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.

Al stiet gij den dwaas in een mortier met een stamper, in het midden van het gestoten graan, zijn dwaasheid zou van hem niet afwijken.

Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.

Zijt naarstig, om het aangezicht uwer schapen te kennen; zet uw hart op de kudden.

Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?

Want de schat is niet tot in eeuwigheid; of zal de kroon van geslacht tot geslacht zijn?

*Mikor* levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:

Als het gras zich openbaart, en de grasscheuten gezien worden, laat de kruiden der bergen verzameld worden.

Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,

De lammeren zullen zijn tot uw kleding, en de bokken de prijs des velds.

És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.

Daartoe zult gij genoegzaamheid van geitenmelk hebben tot uw spijze, tot spijze van uw huis, en leeftocht uwer maagden.