Luke 1

Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,

Nademaal velen ter hand genomen hebben, om in orde te stellen een verhaal van de dingen, die onder ons volkomen zekerheid hebben;

A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:

Gelijk ons overgeleverd hebben, die van den beginne zelven aanschouwers en dienaars des Woords geweest zijn;

Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,

Zo heeft het ook mij goed gedacht, hebbende alles van voren aan naarstiglijk onderzocht, vervolgens aan u te schrijven, voortreffelijke Theofilus!

Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.

Opdat gij moogt kennen de zekerheid der dingen, waarvan gij onderwezen zijt.

Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.

In de dagen van Herodes, den koning van Judea, was een zeker priester, met name Zacharias, van de dagorde van Abia; en zijn vrouw was uit de dochteren van Aäron, en haar naam Elizabet.

És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.

En zij waren beiden rechtvaardig voor God, wandelende in al de geboden en rechten des Heeren, onberispelijk.

És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten *immár* idős emberek valának.

En zij hadden geen kind, omdat Elizabet onvruchtbaar was, en zij beiden verre op hun dagen gekomen waren.

Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,

En het geschiedde, dat, als hij het priesterambt bediende voor God, in de beurt zijner dagorde.

A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.

Naar de gewoonte der priesterlijke bediening, hem te lote was gevallen, dat hij zoude ingaan in den tempel des Heeren om te reukofferen.

És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;

En al de menigte des volks was buiten, biddende, ten ure des reukoffers.

Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.

En van hem werd gezien een engel des Heeren, staande ter rechter zijde van het altaar des reukoffers.

És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.

En Zacharias, hem ziende, werd ontroerd, en vreze is op hem gevallen.

Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.

Maar de engel zeide tot hem: Vrees niet, Zacharias! want uw gebed is verhoord, en uw vrouw Elizabet zal u een zoon baren, en gij zult zijn naam heten Johannes.

És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;

En u zal blijdschap en verheuging zijn, en velen zullen zich over zijn geboorte verblijden.

Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.

Want hij zal groot zijn voor den Heere; noch wijn, noch sterken drank zal hij drinken, en hij zal met den Heiligen Geest vervuld worden, ook van zijner moeders lijf aan.

És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.

En hij zal velen der kinderen Israëls bekeren tot den Heere, hun God.

És ez *Ő* előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.

En hij zal voor Hem heengaan, in den geest en de kracht van Elias, om te bekeren de harten der vaderen tot de kinderen, en de ongehoorzamen tot de voorzichtigheid der rechtvaardigen, om den Heere te bereiden een toegerust volk.

És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem *is* igen idős.

En Zacharias zeide tot den engel: Waarbij zal ik dat weten? Want ik ben oud, en mijn vrouw is verre op haar dagen gekomen.

És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.

En de engel antwoordde en zeide tot hem: Ik ben Gabriël, die voor God sta, en ben uitgezonden, om tot u te spreken, en u deze dingen te verkondigen.

És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben.

En zie, gij zult zwijgen, en niet kunnen spreken, tot op den dag, dat deze dingen geschied zullen zijn; om dies wil, dat gij mijn woorden niet geloofd hebt, welke vervuld zullen worden op hun tijd.

A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.

En het volk was wachtende op Zacharias, en zij waren verwonderd, dat hij zo lang vertoefde in den tempel.

És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő *csak* integetett nékik, és néma maradt.

En als hij uitkwam, kon hij tot hen niet spreken; en zij bekenden, dat hij een gezicht in den tempel gezien had. En hij wenkte hun toe, en bleef stom.

És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.

En het geschiedde, als de dagen zijner bediening vervuld waren, dat hij naar zijn huis ging.

E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:

En na die dagen werd Elizabet, zijn vrouw, bevrucht; en zij verborg zich vijf maanden, zeggende:

Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben *reám* tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.

Alzo heeft mij de Heere gedaan, in de dagen, in welke Hij mij aangezien heeft, om mijn versmaadheid onder de mensen weg te nemen.

A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,

En in de zesde maand werd de engel Gabriël van God gezonden naar een stad in Galilea, genaamd Nazareth;

Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.

Tot een maagd, die ondertrouwd was met een man, wiens naam was Jozef, uit den huize Davids; en de naam der maagd was Maria.

És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.

En de engel tot haar ingekomen zijnde, zeide: Wees gegroet, gij begenadigde; de Heere is met u; gij zijt gezegend onder de vrouwen.

Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, *hogy* micsoda köszöntés ez?!

En als zij hem zag, werd zij zeer ontroerd over dit zijn woord, en overleide, hoedanig deze groetenis mocht zijn.

És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.

En de engel zeide tot haar: Vrees niet, Maria, want gij hebt genade bij God gevonden.

És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.

En zie, gij zult bevrucht worden, en een Zoon baren, en zult Zijn naam heten JEZUS.

Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;

Deze zal groot zijn, en de Zoon des Allerhoogsten genaamd worden; en God, de Heere, zal Hem den troon van Zijn vader David geven.

És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen!

En Hij zal over het huis Jakobs Koning zijn in der eeuwigheid, en Zijns Koninkrijks zal geen einde zijn.

Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?

En Maria zeide tot den engel: Hoe zal dat wezen, dewijl ik geen man bekenne?

És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.

En de engel, antwoordende, zeide tot haar: De Heilige Geest zal over u komen, en de kracht des Allerhoogsten zal u overschaduwen; daarom ook, dat Heilige, Dat uit u geboren zal worden, zal Gods Zoon genaamd worden.

És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez *már* a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:

En zie, Elizabet, uw nicht, is ook zelve bevrucht, met een zoon, in haar ouderdom; en deze maand is haar, die onvruchtbaar genaamd was, de zesde.

Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.

Want geen ding zal bij God onmogelijk zijn.

Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.

En Maria zeide: Zie, de dienstmaagd des Heeren; mij geschiede naar uw woord. En de engel ging weg van haar.

Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;

En Maria, opgestaan zijnde in diezelfde dagen, reisde met haast naar het gebergte, in een stad van Juda;

És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.

En kwam in het huis van Zacharias, en groette Elizabet.

És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;

En het geschiedde, als Elizabet de groetenis van Maria hoorde, zo sprong het kindeken op in haar buik; en Elizabet werd vervuld met den Heiligen Geest;

És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.

En riep uit met een grote stem, en zeide: Gezegend zijt gij onder de vrouwen, en gezegend is de vrucht uws buiks!

És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?

En van waar komt mij dit, dat de moeder mijns Heeren tot mij komt?

Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.

Want zie, als de stem uwer groetenis in mijn oren geschiedde, zo sprong het kindeken van vreugde op in mijn buik.

És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.

En zalig is zij, die geloofd heeft; want de dingen, die haar van den Heere gezegd zijn, zullen volbracht worden.

Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,

En Maria zeide: Mijn ziel maakt groot den Heere;

És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.

En mijn geest verheugt zich in God, mijn Zaligmaker;

Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.

Omdat Hij de nederheid Zijner dienstmaagd heeft aangezien; want zie, van nu aan zullen mij zalig spreken al de geslachten.

Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!

Want grote dingen heeft aan mij gedaan Hij, Die machtig is, en heilig is Zijn Naam.

És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre *vagyon* azokon, a kik őt félik.

En Zijn barmhartigheid is van geslacht tot geslacht over degenen, die Hem vrezen.

Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.

Hij heeft een krachtig werk gedaan door Zijn arm; Hij heeft verstrooid de hoogmoedigen in de gedachten hunner harten.

Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.

Hij heeft machtigen van de tronen afgetrokken, en nederigen heeft Hij verhoogd.

Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.

Hongerigen heeft Hij met goederen vervuld; en rijken heeft Hij ledig weggezonden.

Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.

Hij heeft Israël, Zijn knecht, opgenomen, opdat Hij gedachtig ware der barmhartigheid.

(A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké!

(Gelijk Hij gesproken heeft tot onze vaderen, namelijk tot Abraham, en zijn zaad) in eeuwigheid.

Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.

En Maria bleef bij haar omtrent drie maanden, en keerde weder tot haar huis.

Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.

En de tijd van Elizabet werd vervuld, dat zij baren zoude, en zij baarde een zoon.

És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.

En die daar rondom woonden, en haar magen hoorden, dat de Heere Zijn barmhartigheid grotelijks aan haar bewezen had, en waren met haar verblijd.

És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.

En het geschiedde, dat zij op den achtsten dag kwamen, om het kindeken te besnijden, en noemden het Zacharias, naar den naam zijns vaders.

És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.

En zijn moeder antwoordde en zeide: Niet alzo, maar hij zal Johannes heten.

És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.

En zij zeiden tot haar: Er is niemand in uw maagschap, die met dien naam genaamd wordt.

És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?

En zij wenkten zijn vader, hoe hij wilde, dat hij genaamd zou worden.

Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.

En als hij een schrijftafeltje geëist had, schreef hij, zeggende: Johannes is zijn naam. En zij verwonderden zich allen.

És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.

En terstond werd zijn mond geopend, en zijn tong losgemaakt; en hij sprak, God lovende.

És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.

En er kwam vrees over allen, die rondom hen woonden; en in het gehele gebergte van Judea werd veel gesproken van al deze dingen.

És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.

En allen, die het hoorden, namen het ter harte, zeggende: Wat zal toch dit kindeken wezen? En de hand des Heeren was met hem.

És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:

En Zacharias, zijn vader, werd vervuld met den Heiligen Geest, en profeteerde, zeggende:

Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,

Geloofd zij de Heere, de God Israëls, want Hij heeft bezocht, en verlossing te weeg gebracht Zijn volke;

És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,

En heeft een hoorn der zaligheid ons opgericht, in het huis van David, Zijn knecht;

A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak,

Gelijk Hij gesproken heeft door den mond Zijner heilige profeten, die van het begin der wereld geweest zijn;

Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek;

Namelijk een verlossing van onze vijanden, en van de hand al dergenen, die ons haten;

Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,

Opdat Hij barmhartigheid deed aan onze vaderen, en gedachtig ware aan Zijn heilig verbond;

Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk,

En aan den eed, dien Hij Abraham, onzen vader, gezworen heeft, om ons te geven.

Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.

Dat wij, verlost zijnde uit de hand onzer vijanden, Hem dienen zouden zonder vreze.

Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban.

In heiligheid en gerechtigheid voor Hem, al de dagen onzes levens.

Te pedig kis gyermek, a magasságos *Isten* prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed;

En gij, kindeken, zult een profeet des Allerhoogsten genaamd worden; want gij zult voor het aangezicht des Heeren heengaan, om Zijn wegen te bereiden;

És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.

Om Zijn volk kennis der zaligheid te geven, in vergeving hunner zonden,

A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,

door de innerlijke bewegingen der barmhartigheid onzes Gods, met welke ons bezocht heeft de Opgang uit de hoogte;

Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!

Om te verschijnen dengenen, die gezeten zijn in duisternis en schaduw des doods; om onze voeten te richten op den weg des vredes.

A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.

En het kindeken wies op, en werd gesterkt in den geest, en was in de woestijnen, tot den dag zijner vertoning aan Israël.