Job 37

Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!

Ook beeft hierover mijn hart, en springt op uit zijn plaats.

Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.

Hoort met aandacht de beweging Zijner stem, en het geluid, dat uit Zijn mond uitgaat!

Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.

Dat zendt Hij rechtuit onder den gansen hemel, en Zijn licht over de einden der aarde.

Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.

Daarna brult Hij met de stem; Hij dondert met de stem Zijner hoogheid, en vertrekt die dingen niet, als Zijn stem zal gehoord worden.

Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: *Szakadjatok.*

God dondert met Zijn stem zeer wonderlijk; Hij doet grote dingen, en wij begrijpen ze niet.

Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.

Want Hij zegt tot de sneeuw: Wees op de aarde; en tot den plasregen des regens; dan is er de plasregen Zijner sterke regenen.

Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.

Dan zegelt Hij de hand van ieder mens toe, opdat Hij kenne al de lieden Zijns werks.

Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.

En het gedierte gaat in de loerplaatsen, en blijft in zijn holen.

Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.

Uit de binnenkamer komt de wervelwind, en van de verstrooiende winden de koude.

Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.

Door zijn geblaas geeft God de vorst, zodat de brede wateren verstijfd worden.

És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.

Ook vermoeit Hij de dikke wolken door klaarheid; Hij verstrooit de wolk Zijns lichts.

Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.

Die keert zich dan naar Zijn wijzen raad door ommegangen, dat zij doen al wat Hij ze gebiedt, op het vlakke der wereld, op de aarde.

Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.

Hetzij dat Hij die tot een roede, of tot Zijn land, of tot weldadigheid beschikt.

Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?

Neem dit, o Job, ter ore; sta, en aanmerk de wonderen Gods.

Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, *vagy* a tökéletes tudásnak csudáit *érted-é?*

Weet gij, wanneer God over dezelve orde stelt, en het licht Zijner wolk laat schijnen?

Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?

Hebt gij wetenschap van de opwegingen der dikke wolken; de wonderheden Desgenen, Die volmaakt is in wetenschappen?

Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?

Hoe uw klederen warm worden, als Hij de aarde stil maakt uit het zuiden?

Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.

Hebt gij met Hem de hemelen uitgespannen, die vast zijn, als een gegoten spiegel?

Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!

Onderricht ons, wat wij Hem zeggen zullen; want wij zullen niets ordentelijk voorstellen kunnen vanwege de duisternis.

Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át *rajta* és kiderül.

Zal het Hem verteld worden, als ik zo zou spreken? Denkt iemand dat, gewisselijk, hij zal verslonden worden.

Észak felől arany*színű világosság* támad, Isten körül félelmetes dicsőség.

En nu ziet men het licht niet als het helder is in den hemel, als de wind doorgaat, en dien zuivert;

Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.

Als van het noorden het goud komt; maar bij God is een vreselijke majesteit!

Azért rettegjék őt az emberek; a *kevély* bölcsek közül nem lát ő egyet sem.

Den Almachtige, Dien kunnen wij niet uitvinden; Hij is groot van kracht; doch door gericht en grote gerechtigheid verdrukt Hij niet.

Daarom vrezen Hem de lieden; Hij ziet geen wijzen van harte aan.