1. Home
  2. Pair
  3. HunKar
  4. Dan
  5. Ps.59

Psalms 59

59:1
Az éneklőmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midőn *embereket *külde Saul, és őrizék az ő házát, hogy megöljék őt.
(Til sangmesteren. Al-tasjhet. Af David. En miktam, da Saul sendte folk, som skulle vogte huset for at dræbe ham.) Fri mig fra mine Fjender, min Gud, bjærg mig fra dem, der rejser sig mod mig;
59:2
Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtől, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!
fri mig fra Udådsmænd, frels mig fra blodstænkte Mænd!
59:3
Szabadíts meg engemet a gonosztevőktől, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;
Thi se, de lurer efter min Sjæl, stærke Mænd stimler sammen imod mig, uden at jeg har Skyld eller Brøde.
59:4
Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyűltek ellenem az erősek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!
Uden at jeg har forbrudt mig, HERRE, stormer de frem og stiller sig op. Vågn op og kom mig i Møde, se til!
59:5
Bűnöm nélkül egybegyűlnek és készülnek *ellenem:* serkenj fel előmbe és lásd meg *ezeket!*
Du er jo HERREN, Hærskarers Gud, Israels Gud. Vågn op og hjemsøg alle Folkene, skån ej een af de troløse Niddinger! - Sela.
59:6
Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. Szela.
Ved Aften kommer de tilbage, hyler som Hunde og stryger gennem Byen!
59:7
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.
Se, deres Mund løber over, på deres Læber er Sværd, thi: "Hvem skulde høre det?"
59:8
Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, *úgy mond,* kicsoda hallja meg?
Men du, o HERRE, du ler ad dem, du spotter alle Folk,
59:9
Te pedig, Uram, neveted őket, és megcsúfolod mind e pogány népet.
dig vil jeg lovsynge, du, min Styrke, thi Gud er mit Værn;
59:10
Hatalmá*val szemben* te reád vigyázok; mert Isten az én váram.
med Nåde kommer min Gud mig i Møde, Gud lader mig se mine Fjender med Fryd!
59:11
Előmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim *romlását.*
Slå dem ikke ihjel, at ikke mit Folk skal glemme, gør dem hjemløse med din Vælde og styrt dem,
59:12
Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk!
giv dem hen, o Herre, i Mundens Synd, i Læbernes Ord, og lad dem hildes i deres Hovmod for de Eder og Løgne, de siger;
59:13
Szájuknak vétke az ő ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.
udryd dem i Vrede, gør Ende på dem, så man kan kende til Jordens Ender, at Gud er Hersker i Jakob! - Sela.
59:14
Veszítsd el őket búsulásodban, veszítsd el őket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. Szela.
Ved Aften kommer de tilbage, hyler som Hunde og stryger gennem Byen,
59:15
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.
vanker rundt efter Føde og knurrer, når de ikke mættes.
59:16
Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
Men jeg, jeg vil synge om din Styrke, juble hver Morgen over din Nåde; thi du blev mig et Værn, en Tilflugt på Nødens Dag.
59:17
Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján. * (Psalms 59:18) Én erősségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: ő az én kegyelmes Istenem! *
Dig vil jeg lovsynge, du, min Styrke, thi Gud er mit Værn, min nådige Gud.

© bibleglot.com