Psalms 52

Az éneklőmesternek; Dávid tanítása;

(Til sangmesteren. En maskil af David, da edomitten Doeg kom og meldte Saul, at David var gået ind i Ahimeleks hus.) Du stærke, hvi bryster du dig af din Ondskab imod den fromme?

Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.

Du pønser hele Dagen på ondt; din Tunge er hvas som en Kniv, du Rænkesmed,

Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!

du foretrækker ondt for godt, Løgn for sanddru Tale. - Sela.

Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!

Du elsker al ødelæggende Tale, du falske Tunge!

Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.

Derfor styrte Gud dig for evigt, han gribe dig, rive dig ud af dit Telt, han rykke dig op af de levendes Land! - Sela.

Szeretsz minden ártalmas beszédet, *és* az álnok nyelvet.

De retfærdige ser det, frygter og håner ham leende:

Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. Szela.

"Se der den Mand, der ej gjorde Gud til sit Værn, men stoled på sin megen Rigdom, trodsede på sin Velstand!"

És látják *ezt* az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:

Men jeg er som et frodigt Olietræ i Guds Hus, Guds Miskundhed stoler jeg evigt og altid på.

Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt! * (Psalms 52:10) Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. * *így* cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos *vagy,* a te híveid előtt. * a te híveid előtt. *

Evindelig takker jeg dig, fordi du greb ind; jeg vidner iblandt dine fromme, at godt er dit Navn.